Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható határozat indoklásából kitűnik, hogy a taláros testület azért döntött a törvény hatályba léptetésének felfüggesztése mellett, mert annak augusztus elsejei érvénybelépéséig nem tudta volna érdemben elbírálni az ombudsman ezzel kapcsolatos beadványát.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó rendelkezése értelmében ugyanakkor a taláros testületnek legkésőbb 2014.március 27-ig állást kell foglalnia a megtámadott rendelkezésekről, ellenkező esetben aznap a törvény eredeti formájában hatályba lép.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa több pontjában is alaptörvény-ellenesnek vélte a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályozását. Emlékeztetőül: a kormány azért nyúlt hozzá a korábbi szabályozáshoz, mert a ma is alkalmazott C típusú ellenőrzések rendszere – a kabinet álláspontja szerint – alkalmatlan a valós bűnügyi és nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére. Hivatalba lépésükkor a fontos tisztségek betöltőit ellenőrzik ugyanis, de azután már soha többé. Így megtörténhet –és mint a rendőrségi korrupciós ügy bizonyítja, valójában meg is történt –, hogy fontos beosztást betöltő személyek vélt vagy valós bűnös alvilági kapcsolataira évekig nem derül fény. Ezért a kormány olyan megoldást szeretett volna megvalósítani, amely lehetővé teszi az érintettek szinte folyamatos ellenőrzését. Azt például, hogy egy-egy állami pályázat vagy nagyobb összegű közbeszerzési eljárás lebonyolítása előtt a Nemzeti Védelmi Szolgálat megfigyelhesse az ügyletben az állam képviseletében részt vevőket, hogy azok ne élhessenek vissza hivatali helyzetükkel, pénzért vagy esetleges más előnyökért ne befolyásolhassák a köz számára károsan a döntések előkészítését.

Szabó Máté ombudsman szerint azonban a törvényhozás által elfogadott megoldás alapvetően sérti a jogállamiság, a hatalmi ágak megosztásának, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének alkotmányos elvét. Az elfogadott, de hatályba még nem lépett törvény ugyanis felhatalmazná a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerveket arra, hogy minden indok és ok nélkül bárkit évente kétszer harminc napig titkosszolgálati eszközökkel ellenőrzés alá vonjanak. Szabó Máté azt nem vitatja, hogy a nemzetbiztonság védelme valóban legitim ok lehet a magánéletbe való beavatkozásra, az érintettek megfigyelésére, de nem akkor, ha az illetővel szemben semmiféle gyanú nem fogalmazódott meg, és nem úgy, hogy az ellenőrzés elrendeléséhez semmiféle indokot vagy magyarázatot nem kell adni.

Ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is sérti az a rendelkezés, amely lehetővé tenné a kormány egyes tagjai számára, hogy vétójoguk legyen a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában, és ezen keresztül elvi lehetőségük legyen a független intézmények szervezetrendszerének, személyzeti politikájának alakítására, jelesül arra, hogy így befolyásolhassák vagy akadályozhassák a független szerveket feladataik ellátásában.