A 92,9-es hullámhosszért három évig küzdött a Klubrádió. A pályázatot még a 2010-es választások előtt nyerték meg, de sem az akkori médiahatóság, sem annak jogutódja, a Médiatanács nem kötött velük szerződést. Az elsőfokú bíróság még tavaly a Klubrádiónak adott igazat, és létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést. A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban ismét létrehozta a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését, ez ellen a médiahatóság ugyan fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is elutasította a Médiatanács kifogásait. A másod fokú bíróság osztotta az első fokon született ítéletet, miszerint a hatóságnak meg kellett volna kötnie a szerződést a Klubrádióval, ennek hiányában pedig a bíróság hozta létre a műsor-szolgáltatási szerződést. A törvény és az ítélet alapján a Médiatanácsnak ezt hatósági szerződéssé kell alakítania.

Lapunk június elején már megkereste a médiahatóságot, hogy mikor hajtják végre a jogerős ítéletet, mikor kötik meg a szerződést a Klubrádióval. Többhetes késés után akkor mindössze annyit válaszoltak, hogy „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jelenleg is tanulmányozza az ítéletben foglaltakat. Amint a hivatal álláspontja megszületik, arról a sajtót is értesítjük.” Július elején újra érdeklődtünk, de a hatóság ekkor már nem is válaszolt. Lapunk információi szerint a Médiatanács közben felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

A Klubrádió elnök-vezérigazgatója közben levelet írt a hatóságnak, amelyben jelezte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla április végi jogerős döntése alapján esedékes a 92,9 MHz-es frekvencia használatba adása. A közösségi besorolású frekvencia azért különösen fontos a Klubrádió számára, mert egyrészt ezért nem kell frekvenciadíjat fizetni, másrészt mert ezen a frekvencián olyan műsort sugározhat, amilyet a közönsége hallgatni szeret: azaz nem kell „félzenei” rádióként működnie. Nem úgy, mint a jelenleg használt 95,3-as hullámhossz esetében, amelynek éves díja 55 millió forint plusz áfa, és az eredeti pályázati kiírás miatt 40 százalékos a „zenekényszer”. Ingyenes frekvenciákat használ például a Lánchíd, az InfoRádió, a Mária, a Katolikus és az Európa Rádió.

Arató András elnök-vezérigazgató lapunknak abszurdnak nevezte, hogy a Médiatanács nem hajtja végre a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntését. Ezt a jogállam összes normája szerint megengedhetetlennek tartja. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy magánszemély járna el hasonló módon, például nem fizetné meg a bíróság által rá kiszabott bírságot, akkor azt a törvény erejénél fogva behajtanák rajta. Az elnök-vezérigazgató azt mondta, három hónapja sugároznak állandó műsor-szolgáltatási engedéllyel a 95,3-es frekvencián, de ezért a hullámhosszért fizetni kell, szemben a közösségi 92,9-cel. Feltette a kérdést, hogy ki fogja megfizetni a Klubrádiónak a Médiatanács késlekedéséből származó károkat, hozzátéve: mindeközben a kormánypárti vagy jobboldali értékrendű rádiók a hatóság segítségével és közreműködésével ingyenes frekvenciák sorát kapják meg, így országos hálózatokat alakítanak ki.

A Klubrádió engedélye a 95,3-es frekvenciára hét évre szól, és egyszeri alkalommal még öt évre meghosszabbítható. Amennyiben az NMHH a 92,9-es közösségi frekvenciára megkötné a hatósági szerződést a Klubrádióval, akkor a rádiót működtető részvénytársaság lemondana a 95,3-es, jelenleg használt frekvenciáról, és egyik napról a másikra átváltana a 92,9 MHz-re.

Arató András