Kik lesznek a kiválasztottak?
Ezekben legfeljebb száz-száz kártya- és játékasztal és legfeljebb ezer pénznyerő automata üzemelhet majd. Miként arról lapunk hétfői számában beszámoltunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium kimutatásai szerint 2012 novembere és 2013 januárja között, három hónap alatt 3,2 milliárd forint bevételtől esett el a költségvetés a liberalizált szerencsejáték-piac tavaly októberi betiltása miatt. Akkor a parlament, kevesebb mint két héttel a kormányzati szándék bejelentése után, sürgős eljárásban döntött a nem állami kaszinók bezárásáról.
A piac szereplőinek becslései szerint a döntés nyomán több ezer ember veszítette el a vagyonát, az állását, az addig biztosnak hitt megélhetését, vagy került anyagilag sokkal rosszabb körülmények közé, mint például a pénznyerő gépeket is működtető kocsmárosok, akiknek – ha csak illegálisan nem működtették nyerőgépként tovább a játékgépeiket – a forgalmuk drasztikusan csökkent.
A döntés nagy nyertese a három nagy, részben korábban is állami érdekeltségbe tartozó kaszinó, ahol a pénznyerő automaták bevétele tavaly, nem kis részben a parlament döntésének köszönhetően, az előző évi 275 százalékára emelkedett. Vesztes lett ugyanakkor maga az állam is, mivel nemcsak hogy milliárdos adóbevételtől esett el, de milliókat kell költenie a részben a feketegazdaságba menekült egykori nyerőgép-üzemeltetők felkutatására és lefülelésére. Az eddigi akciók viszont így sem voltak túl sikeresek, 9000 ellenőrzésből 137 esetben találtak illegálisan működtetett nyerőgépeket.
Bár az októberi döntést kezdetben kizárólag azzal indokolta Lázár János miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár, hogy a kormány meg akarja akadályozni, hogy a válság miatt amúgy is elszegényedett emberek a félkarú rablókba dobálják a pénzüket, úgy tűnik, a költségvetési érdekek felülírják az emberek védelmének szempontját.
Ellenzéki vélemények szerint a nemzetbiztonsági kockázat is csak azért maradt érvként az új rendszer bevezetését indítványozó miniszteri előterjesztésben, mert csak arra hivatkozva lehet a koncessziós törvény alapján meghívásos pályáztatást kérni. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint azonban ez a pályáztatás úgy lenne támogatható, ha kizárólag állami szerepvállalással, magánszereplők nélkül valósulna meg. Hétfői lapunkban Harangozó Tamás (MSZP) felvetette: pártja csak akkor tudná támogatni a fenti kormányzati elképzeléseket, ha azokat a Szerencsejáték Zrt. keretei között valósítanák meg. A Szerencsejáték Zrt. állami tulajdonban van, tőkeerős, már ma is kellő rendőrségi és nemzetbiztonsági védelem alatt áll, s a kellő szaktudás is megvan tíz új kaszinó működtetéséhez. (A kormányoldal nem támogatta a javaslatot.)
Kocsis Máté (Fidesz) a döntést követően újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy pártja álláspontja továbbra is az, hogy a játékszenvedély családokat tesz tönkre, ezért szűkítették a piacot. A nemzetgazdasági miniszter is kizárólag költségvetési megfontolásokból javasolta egy állami kontroll alatt tartott, külön eljárásban engedélyeztetett és ellenőrzött úgynevezett „másodvonalas” kaszinóüzemeltetésre koncessziós pályázat kiírását. A kormánypárti politikus nemzetbiztonsági szempontból támogathatónak és „nem ördögtől valónak” nevezte az elképzelést, ami költségvetési bevételt jelent. Szerinte az állami kontroll lehetőséget ad arra, hogy a korábbi, a nyilvánosság számára a titkosítások miatt nem megismerhető jelenségek ne forduljanak elő.
Leszögezte, hogy a jövőben nem fog tudni bárki bármilyen minőségében és feltétel nélkül kaszinót nyitni. Az októberben felszámolt liberalizált játékpiac egykori szereplői szerint magukat bennfentesnek mondó emberek már tényként beszélnek arról, hogy hamarosan mely városokban és kik (mely cégek, érdekcsoportok) nyithatnak majd kaszinókat. Elsők között emlegetik azokat a városokat, ahol nemcsak fideszes vezetés van, hanem finanszírozandó élvonalbeli focicsapat is. Egyes településeken ugyanakkor úgy tudják, nekik 300-500 milliót kell fizetni (majd valakinek) a koncessziós díj felett a kaszinónyitás jogáért. A helyzetet bonyolítja, hogy a kormányzati tervek bejelentésével közel egy időben az egyik nagy budapesti kaszinó három vidéki nagyvárosra kért fiókintézmény-nyitási jogot.
Azt még nem tudni, hogy beleszámolandók-e a tíz új kaszinóba a már meglévő budapesti intézmény által megnyitni tervezett helyiségek. Bármilyen gyors lesz is a meghívásos eljárásban a leendő kaszinóüzemeltetők kiválasztása, piaci szereplők szerint hónapokba is beletelhet az első játéktermek megnyitása. Már csak azért sem, mert a nemzetgazdasági tárcának a bizottság fideszes javaslatra elfogadott döntése értelmében a végső koncepciót – a nyertesek névsorával együtt – újra be kell majd mutatnia a testületnek; a kormányoldaliak azt mondták, kíváncsiak a nyertesek névsorára.
A liberalizált piac októberi betiltása után ugyanis a „jobb gépeket” kivitték az országból. Amelyeket nem, azok vagy nem alkalmasak technikailag az új követelmények szerinti működésre, vagy lejárt a műszaki érvényességük, aminek a meghosszabbítása idő- és pénzigényes eljárás. Aligha lesz olyan géptulajdonos, aki újra engedélyezteti a gépeit addig, amíg nincs rájuk konkrét vevő vagy bérlő.
Titkosszolgálati visszaélésektől tart az MSZP – Eltűnt Harangozó Tamás mobiltelefonja
Tisztáznia kell Hende Csaba honvédelmi miniszternek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjének is a tárcavezető állítólagos megfigyelési ügyét – ezt szorgalmazza az MSZP. Harangozó Tamás szocialista szakpolitikus, a nemzetbiztonsági bizottság tagja ezért kezdeményezi a miniszter és a KNBSZ főigazgatójának zárt ülésen történő meghallgatását. Az ellenzéki képviselő tegnap felidézte azt az Index hírportálon megjelent írást, amely szerint a KNBSZ egy akció során lehallgatta, illetve lehallgathatta saját miniszterét, és a szervezet vezetőinek valójában ezért kellett távozniuk. Harangozó szerint, ha az információk valósak, a kormány egyik minisztere sincs immár biztonságban.
Így „felmerül a kérdés, hogy mit gondoljon egy ellenzéki képviselő”. Az MSZP politikusa hozzátette: a hét végén a szocialisták belső levelezéséből kerültek ki furcsa módon részletek a Kuruc. info nevű szélsőjobboldali portálra, de az is más világításba kerülhet, hogy május végén az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén – Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásakor – az ő mobiltelefonját is ellopták. Feljelentést tett a rendőrségen, de két hónapja nincs eredménye a nyomozásnak. Harangozó szerint nem elképzelhetetlen, hogy a telefonon lévő személyes adatok, híváslisták, a kapcsolatrendszerének feltérképezése miatt lophatták el a készülékét.
A képviselő közölte: választ vár arra, lehallgattak-e, megfigyeltek-e ellenzéki politikusokat, s hogy a kormány felelős tagjai milyen garanciákat tudnak adni, hogy ilyen nem fordult elő és a jövőben sem fordulhat elő. Szintén szorgalmazta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár (az Információs Hivatal felügyelője), illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője is hozzon a bizottság elé jelentést a felügyelete alatt álló szervek titkosszolgálati tevékenységeiről, illetve az ahhoz használt technikai felszerelésekről és azok törvényes alkalmazásáról. „Amíg ezeket a jelentéseket nemzetbiztonsági bizottság nem látja, nem tartják garantáltnak, hogy a területen törvényesen, megfelelő módon végzik a munkát” – mondta. (Sz. T. L.)
