Sok szerződéses katonától kellett megválni
Az elmúlt három évre vetítve az állományból összesen kiválók átlagosan a teljes szerződéses állomány 1,7 százalékát teszik ki, ezért a szaktárca szerint ez az arány nem mondható soknak. Ugyanakkor az mindenképpen érdekes adat, hogy a közel háromezer távozó közül méltatlanság miatt harminchárom főnek, szolgálatra való alkalmatlanság miatt pedig százhuszonkilencnek mondtak fel; ez utóbbiak közül százöt egészségügyi, huszonkettő fizikai, egy pszichológiai alkalmatlanság, egy további pedig katonai alkalmatlanság miatt kényszerült távozni.
Az egyéb felmentési okok között a betöltött beosztás megszűnése, a maximális várakozási idő lejárása, szervezeti átalakítások állnak: ebben a kategóriában összesen huszonnyolc főnek szűnt meg a jogviszonya. A többieknek nagyrészt a szerződés lejárta és meg nem hosszabbítása, lemondás, próbaidő alatti megszűnés vagy hivatásos állományba vétel miatt szűnt meg a szerződése. Arra a kérdésünkre, hogy milyen esetek adtak okot fegyelmi eljárások megindítására, a Honvédelmi Minisztérium lapunknak azt a tájékoztatást adta, hogy ezek többségében hanyagság, szolgálati előírások be nem tartása, illetve ezekkel összefüggő károkozás miatt indultak.
Szintén alapot adtak a fegyelmi eljárások megindításának, ha a szerződéses katonák tiszteletlenek voltak a feljebbvalójukkal vagy magánemberként követtek el jogsértést. „Súlyosabb esetekben méltatlansági eljárást is vonhat maga után, ebben az esetben úgy kényszerül kiválni a rendszerből, hogy rendfokozatát is elveszíti. A katona tehát jogszerűen kell viselkedjen katonailag és civilként is. Civilként elkövetett hiba is visszahat a katonai pályára” – hangsúlyozta lapunknak a HM. Úgynevezett „közös megegyezéssel” közel háromszáz szerződéses katona távozott a honvédségtől az elmúlt két és fél évben.
A honvédelmi tárca kérdésünkre igyekezett leszögezni: a személyi állomány minőségi fenntartásának, valamint a fegyelmi eljárások és felmentések megelőzése érdekében a katonai szervezeteknél úgynevezett „integrált humánszolgálati irodákat” hoztak létre. Ezekben az irodákban a szakemberek többek között családtámogatással (a krízishelyzetbe került családok részére szociális segítség), szociális támogatással, kríziskezeléssel és szabadidős tevékenységek szervezésével igyekeznek elősegíteni és a katonák élet- és munkakörülményeinek javulását; szerintük ugyanis utóbbiak javulása nagyban megelőzi a fegyelmi vétségek kialakulását is.
Demeter Márta, az MSZP honvédelmi szakpolitikusa szerint a szerződéses állományban az utóbbi három évben óriási méreteket öltő fluktuáció is mutatja, hogy a kormány honvédelmi intézkedései és a honvédség költségvetésének drasztikus csökkentése a személyi állomány munkakörülményeire is negatív hatással vannak. „A július elsején hatályba lépett honvédek jogállásáról szóló törvény sem reflektál a kialakult helyzetre, a szerződéses állomány számára szinte semmit sem ad. Elvárjuk, hogy a kormány a PR-szólamok és felületes megoldások helyett tegyen meg mindent a személyi állomány munkakörülményeinek javításáért. A 2014-es kormányváltást követően az MSZP nem fog a honvédség legnagyobb erejét és értékét képező személyi állományon spórolni” – fogalmazott a szocialista politikus.
Dorosz Dávid, a Párbeszéd Magyarországért szakpolitikusa szerint az Orbán-kormány a társadalom minden területén a totális bedarálás módszerét követi. „Nem kivételek ez alól a rendvédelmi szervek és a hadsereg sem. Ezeknél a testületeknél az elmúlt évek intézkedései, jogszabály-változtatásai mind azt szolgálják, hogy az állomány tagjai folyamatosan bizonytalanságban érezzék magukat: a szándékosan tágan megfogalmazott gumiszabályok alapján, egy fegyelmi eljárásban lényegében bárkit napok alatt ki lehet tenni a testülettől, meg lehet fosztani a megélhetésétől. A Fidesz ebben hisz: megfélemlítéssel akarja irányítani a testületeket. Az elnyomó rendszer elnyomott katonaságot, rendőrséget kíván magának” – értékelt Dorosz Dávid.
