Nem tudta teljes mértékben teljesíteni a kormány a pedagógusoknak tett ígéretét – ez vált nyilvánvalóvá tegnap azok után, hogy Balog Zoltán humánminiszter bejelentette: a korábban beharangozott béremelés hatvan százaléka érkezik a pedagógusok számlájára októberben, majd a következő négy évben 5-10 százalékos béremelés lehet. 

A folyamat 2017 szeptemberére zárul le. Balog szerint ez 150 ezer pedagógus számára jelent kedvező változást, esetükben 34 százalékos béremelésnek felel meg. Lesznek viszont olyanok, akik a „kiemelkedő bérük” miatt most kimaradnak – az ő számukat Balog Zoltán 1450-re teszi.

A jelenleg hatályos törvény szerint azonban szeptembertől az életpályamodellhez szükséges bérnövekmény száz százalékát meg kellett volna kapniuk a pedagógusoknak. Kérdésünkre a humántárca parlamenti államtitkára elismerte: törvényt kell módosítani, méghozzá rendkívüli parlamenti ülésen, még a nyár folyamán.

Szüdi János oktatási szakértő kérdésünkre felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg még egyetlen fillér központi forrás sincs e célra elkülönítve. Ez azzal együtt igaz, hogy az elmúlt hetekben már kész tényként lehetett kezelni: a Varga-csomag bevételnövelő intézkedéseire részben azért volt szükség, hogy az ilyen jellegű kiadásokat fedezhessék. A gazdaság szerény teljesítőképessége miatt ez csak a pedagógusbérek növelésére elég. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte szokásos rádióinterjújában a múlt pénteken, kacsának minősítve azokat a híreket, amelyek a közszféra más területeit érintő béremelésről szóltak.

Mendrey László, a Balog Zoltánnal folyamatosan konfrontálódó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke nem titkolja elkeseredettségét: álláspontjuk szerint a kormány átverte a pedagógusokat a béremelés ígéretével. Mendrey attól tart, hogy ekkora béremelés észrevehetetlen lesz a pedagógusok számára, hiszen az életpályamodellel együtt járó munkateher-növekedés, szemben a fizetések emelésével, nem 2017-ig lesz arányosan kitolva, hanem egyszerre zúdul a nyakukba.

Galló Istvánné, a tárcával együttműködési megállapodást aláíró Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke derűlátóbb. Emlékeztet arra, hogy tavaly ősszel a kormány olyan munkaanyagot küldött az Európai Bizottságnak, amelyben a béremelés elhalasztását és több mint húszezer közszolga elbocsátását ígérte. – A sokat szidott megállapodás érte el azt, hogy ennek ellenére mégiscsak lesz béremelés, és egyelőre a leépítéseket is sikerült elkerülnünk – mondta Galló Istvánné, üzenve a szakszervezeti konkurenciának, vagyis a PDSZ-nek: ezeket az eredményeket csak tárgyalóasztalnál lehetett kikényszeríteni, s nem az utcán.

Galló Istvánné nem tagadta ugyanakkor, hogy a tanárokat az foglalkoztatja, hogy mennyivel visznek majd többet haza. „A béremelés nem egyenlő ugyanis a keresetnövekedéssel. Két egyforma területen tanító tanár közül az egyik, aki a túlórái és osztályfőnöki teendői miatt többet keresett, nem kap pluszpénzt. Ez igazságtalanság.”

A PSZ elnöke aggódik amiatt, hogy a bérfejlesztést megkapják-e a pedagógiai munkát segítő szolgálatok, nevelési tanácsadók, gyógypedagógusok. Erre ugyan a miniszter a közelmúltban éppen a PSZ tisztújító közgyűlésén tett ígéretet, de a sajtótájékoztatóján erről nem beszélt. Nyitott kérdés az is, hogy az önkormányzatok honnan teremtik elő a pénzt az óvodapedagógusok bérének emelésére (az óvodák települési fenntartásban maradtak – A szerk.).

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára kérdésünkre kifejtette: elképzelhetetlennek tartja, hogy az állam ne adja át a pénzt erre a településeknek, mert azok ezt már bizonyosan nem képesek előteremteni.

Kérdés, mi lesz a nem állami iskolákban oktató 15 ezer pedagógussal. Szüdi János erről lakonikus tömörséggel nyilatkozott: az alapítványi iskolák nem csak a béremelés-fedezet miatt vannak bizonytalanságban. Amiatt kell aggódniuk, hogy nem ismerik a rájuk vonatkozó finanszírozási jogszabályokat, mivel ezt a rendeletet a kormány „elfelejtette” megalkotni.