Reménykedni kezdett a hírre két mártélyi nyugdíjas, Börcsök Szilveszter és Venczel Terézia is. Nekik a dokumentumok szerint 786 972 forinttal maradt adósuk a Hajdú-Bét, pontosabban az annak tulajdonában álló Novofarm Rt. A Novofarm adósságait is kárpótolni ígéri Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter május 30-án kelt rendelete.

A mártélyi család tizenkét éve várja leadott libái 786 ezer forintos ellenértékét

– Azt gondoltam, legalább egy téli tüzelőrevalót mi is kapunk – mondta az asszony. – Más sokkal nagyobb összeggel károsult, de mi úgy számolunk, hogy ez az összeg a tíz hónapi nyugdíjunkkal egyenlő.

A most hetven év körül járó gazdálkodók 1218 hízott libát adtak le a cégnek. Az eltelt idő alatt sokszor próbálkoztak, hogy megkapják a járandóságukat. Feljelentést tettek a rendőrségen nagyobb értékre elkövetett csalás alapos gyanúja miatt. A hódmezővásárhelyi rendőrkapitányság azonban megtagadta ügyükben a nyomozást arra hivatkozva, hogy „a bűncselekmény alapos gyanúja hiányzik”. Az erről szóló határozat 2002. február 18-án született.

Fogadtak egy ügyvédet, és fizetési meghagyást kértek a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróságtól. A beadványban személyes költségmentességet igényeltek – arra hivatkozva, hogy a fizetés elmaradása miatt teljes anyagi csődbe kerültek. Az állandó idegeskedés miatt megromlott az egészségi állapotuk. Új libaállományt sem tudtak tenyésztésbe állítani, mert nem volt miből. A bíróság kibocsátotta ugyan a fizetési meghagyást, ám pénzt azután sem láttak.

Néhány évig még próbálkoztak –libatöméshez állítottak elő növendék libát –, azt a tevékenységet pedig a Négy Mancs állatvédő egyesület fellépése tette tönkre. Végül fölhagytak a komolyabb gazdálkodással. Mostanában a nyarakat Mártély külterületén, egy tanyán töltik, ahol azóta is üresen állnak a libaólak. Ha kint vannak a tanyán, attól félnek, valaki betör a mártélyi családi házukba. Ha a faluban vannak, azt találgatják, betörtek-e már a tanyára. Venczel Terézia vastag paksamétára való orvosi iratot mutat – az egészsége azóta sem állt helyre.

A hírre, hogy a kormány pénzt ad a Hajdú-Bét károsultjainak, megkérdezték a falugazdászt, hogyan kell benyújtani az igényt a kárenyhítésre. Amikor meglátták az erre szolgáló nyomtatványt, akkor érte őket a nagy meglepetés: kiderült, hogy csak az kaphat a kormány ajándékából, akinek 2003. június 1-je után állították ki a számláját vagy a szállítójegyét. Ők pedig 2001. november 29-én adták le a libáikat, amelyekért azóta sem fizettek.

– Bennünket akkor károsított meg a Hajdú-Bét, amikor Orbán Viktor volt a miniszterelnök! Akkor fordultunk a rendőrséghez is, hogy csalás történt, de megtagadták a nyomozást – mondta Venczel Terézia. – Pedig véleményem szerint ez a Novofarm csak azért alakult – még Orbánék idejében –, hogy fölvásárolja a libát, továbbadja a Hajdú-Bétnek, és a termelők ezen a közvetítőn ne tudják behajtani az árát.

Börcsök Szilveszter mutatott egy cikket az akkori Szabad Földből, amelyben Gajdics Ottó kiskunfélegyházi libásokat szólaltat meg, akik elpanaszolják az ismert jobboldali újságírónak, hogy 2001 tavaszán kezdődtek a gondok, akkortól nem fizetik ki a libát. A cikkírónak a termelők a bánásmódra is panaszkodtak: amikor reklamálnak, az irodai alkalmazott letagadja a főnökét, a biztonsági őr pedig órákig várakoztatja, vagy be sem engedi őket a cég telephelyére.

– A sokat szidott Kádár-rendszerben ilyen nem fordult elő – mondta Venczel Terézia. – Akkor is tartottunk libát. Mindig éjszaka volt a szállítás, fölraktuk az állatokat a kamionra, az integrátor aktatáskában hozta pénzt, és kifizette azonnal. Most mennyi kifizetetlen ember van – az építőiparban, szerte az országban, mindenhol? Ezeknek a kifizetésében Orbán miért nem nagylegény? Az is mutyi, hogy csak annak adnak pénzt, akit akkor ért kár, amikor a szocialisták voltak hatalmon. Az a libamutyi. Viktornak egyedül az számít, hogy Bajnai Gordont lejárassák. Ma ugyanúgy nem érdekli őt a kárt szenvedett emberek sorsa, ahogyan akkor sem érdekelte, amikor az ő miniszterelnöksége alatt nem fizettek ki bennünket.