Tiltakozó roma szervezetek
A sajtótájékoztatóra szóló meghívó hangsúlyozza: 2013 szeptemberében választói névjegyzékbe kell vetetniük magukat azoknak a kisebbségekhez tartozó magyar választópolgároknak, akik nemzetiségi parlamenti képviselőt kívánnak választani. Akik regisztrálják nemzetiségüket, elveszítik jogukat, hogy pártlistára szavazzanak. A tiltakozó cigány vezetők szerint az is előfordulhat, hogy azok, akik viszont nem regisztrálják magukat, nem szavazhatnak a jövő őszi kisebbségi önkormányzati választáson. A roma szervezetek különösen sérelmesnek tartják a választójogi törvény azon rendelkezését, amely a 2010-ben megválasztott országos nemzetiségi önkormányzatok kizárólagos jogává teszi a nemzetiségi lista indítását.
A romák esetében például a kisebbségi ellenzék nem állíthat ellenjelöltet a regnáló Lungo Drommal szemben. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Farkas Flórián, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom elnöke fideszes pártlistán vagy cigány nemzetiségi listán indul-e. A közelmúltban erről csak annyit sikerült megtudnunk, hogy Farkas Flórián indulásáról a Fidesz és a Lungo Drom „képviselők jelölésére jogosult, alapító okiratban meghatározott szervei” fognak megállapodni, és a döntésről azon nyomban tájékoztatják a közvéleményt. A mostani fideszes többségű parlament máskülönben húszéves adósságot törleszt azzal, hogy a nemzetiségeket 2014-től országgyűlési képviselethez juttatja. A nemzetiségek ehhez való jogát már az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény rögzítette.
A pillanatnyi állás szerint egy adott nemzetiség lista akkor szerez egy kedvezményes mandátumot, ha legalább a pártlistás mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám 25 százalékát megkapja. (A magyarországi németek becslése szerint ez durván 19-24 ezer szavazatot jelent.) Ahogyan korábban is írtuk: elvileg nem kizárt, hogy egy nemzetiségi listáról többen bejussanak, de ennek kevés a valószínűsége. Hisz a második jelölt esetében már nincs kedvezményes mandátum, a nemzetiségi listák ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a pártlisták. A tizenhárom, törvényben elismert nemzetiség közül csak a cigányoknak és a németeknek van reális esélyük arra, hogy egy-egy „teljes jogú” képviselőt a törvényhozásba küldjenek.
