Náluk nagyobb bizonytalanságban már csak azok vannak, akik július elseje óta úgy dolgoznak, hogy tudják, rendes havi nyugdíjukat már bizonyosan nem fogják megkapni, ugyanakkor még arról sem bizonyosodhattak meg, hogy az ezt ellentételező kompenzációt ki tudja, illetve ki akarja-e fizetni a kórház. Már nincs sok idő: a kormányrendelet szerint ugyanis legkésőbb július huszadikáig meg kell kapniuk az első kompenzációt. Lapunk kérdésére több kórházi vezető is jelezte: noha már minden létező határidőn túl vannak, továbbra sem tudni, hogy miként rendeződik a kettős juttatás tilalmával érintett dolgozóik sorsa.

Aki maradni akart a munkahelyén, annak a nyugdíját már föl kellett mondania, miközben az érintett intézmények – különösképp azok, amelyek a gazdasági társasági formából költségvetési intézménnyé alakulnak át – még a továbbfoglalkoztatásukat engedélyező vagy éppen tiltó döntésről sem kaptak értesítést. Ez azért lett volna fontos, mert csak ennek birtokában lehet beadni a nyugdíjpótló kompenzációra az igényt. Továbbá még azt sem lehet tudni, hogy ki és mekkora kompenzációt kaphat.

A Népszabadság érdeklődésére az egészségügyért felelős államtitkárság írásban azt válaszolta: nincs semmi probléma, mert azoknak, akiknek a továbbfoglalkoztatását a kormány támogatta, a jövedelemkiegészítésre automatikusan jogosultságot szereztek. A 62. életévüket be nem töltött – ők azok a nők például, akik negyven év szolgálati viszonnyal mentek el nyugdíjba –, de a kettős ellátás tilalmával érintett személyek esetében a jogosultságról az egészségügyért felelős miniszter dönt. A döntés előkészítését a GYEMSZI végzi. Ez várhatóan a következő napokban kerül a miniszter elé. Pontos számukról, a kompenzáció mértékéről tájékoztatást az államtitkárság csak ezt követően tud adni.

Emlékeztetőül: a nyugdíjtörvény korábbi módosítása miatt júliustól megszűnik a nyugdíj és a bér együttes folyósítása az egészségügyi ágazatban, és a 62. év feletti közalkalmazottaknak kérelmezniük kellett további foglalkoztatásukat. Eddig 2716 ilyen dolgozó kérelme van a kormány előtt. Az eddigi nyugdíjuk kompenzálására 6-6,3 milliárdra van szükség. A megüresedő álláshelyeket – ha az adott intézmény vezetője ezt kéri – az egészségügyben megtarthatják. A kormány a közszolgálatban bevezetett „nyugdíj vagy munka szabály” nyomán úgy 30 milliárd forintnyi költségvetési megtakarításra számít.

Kompenzációt csak az egészségügyben dolgozók kaphatnak, a kórház bérosztályán, konyháján vagy karbantartó részlegén munkát végzők már nem. Az igényelhető támogatást bruttósítva kapják meg az érintett dolgozókat foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók. Ezt az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből finanszírozzák. Az új járandóság, bár adóköteles jövedelem, nem képez nyugdíjjárulék-alapot, azaz ettől senkinek sem lesz később nagyobb a nyugdíja. A munkahelyi vezetők egy sajátos negatív differenciálási lehetőséget kapnak: a tovább dolgozóknak adhatnak 100 százalékos kompenzációt, de adhatnak ennél kevesebb pénzt is.