Szürke zónában a romapolitika
A Horánszky utcai Hy5 nevű műintézményben, az X Kommunikációs Központ szervezésében tartott vitafórumon a kormányzat romapolitikája volt terítéken. Wagner János (Partners Hungary Alapítvány) bevezetésképpen elmondta, hogy civil szakértők – helyi cigány szervezetek és önkormányzatok bevonásával – jelentést készítettek arról, mi valósult meg eddig a kormány romaügyi stratégiájából. Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: arra a legbüszkébbek, hogy egyáltalán van mit kritizálni, létezik társadalmi felzárkózási stratégia. Ami nem kizárólag romákkal foglalkozik, hiszen a diszkrimináció nem válogat.
– A diszkrimináció igenis válogat – vetette ellen Teller Nóra (Városkutatás Kft.), hozzátéve, hogy a mostani kormánynak azért nem a nulláról kellett kezdenie, a roma integráció ügye hullámzóan bár, de jelen volt az elmúlt húsz évben. Kóczé Angéla (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) arról beszélt, hogy az általános gazdasági folyamatoktól nem szabad különválasztani a romapolitikai intézkedéseket, és egyebek mellett a közmunkát említette.
A civilek jelentése szerint a közmunka – zsákutca. Ezt hangsúlyozta Teller Nóra is, szerinte a közmunka távol van az értékteremtéstől és az értelmes tevékenységtől, valamint attól, hogy segítsen utat találni az elsődleges munkaerőpiacra. Kovács államtitkár nehezményezte, hogy nevetség tárgyává tették az egymillió hiányzó munkahelyről szóló kijelentéseket. Holott a hasonló népességű Csehországban 900 ezerrel több munkahely van, mint nálunk. A közmunka – jelentette ki az államtitkár – tényleg nem a megoldás, hanem a „megoldás felé mutató eszköz”.
Tudomásul kell venni, az ország elég jelentős részében be kell rendezkednünk arra, hogy a közmunka az egyetlen értelmes elfoglaltság – folytatta Kovács Zoltán. Ha nincs közmunka, akkor sok településen semmi nincs. A közmunka még mindig jobb, mint... És itt következett a már idézett hasonlat az otthon ülésről meg a kerítés támasztásáról. Az államtitkár úgy tapasztalta, hogy a közmunka hatására „közösségépítő folyamatok” indultak el. Teller Nóra ellenben állította, hogy ilyesmi csak elvétve fordult elő az országban.
Szóba kerültek a gyűlölet-bűncselekmények is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jogállami keretek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a gyűlölet és a diszkrimináció ellen fel lehessen lépni. Kovács Zoltán eredményként értékelte az emberi jogi kerekasztal létrehozását, míg Tóth Balázs (Magyar Helsinki Bizottság) szóvá tette: a kerekasztal formálisan valóban létezik, de nincs sok gyakorlati haszna, „tartalmilag üres”.
Tavaly december óta nem ciki azt mondani, hogy „jó szegregáltan oktatni” – tért át az oktatásügyre Teller Nóra. Hiába rögzíti a stratégia, hogy fontos az integrált oktatás, ha a kormányzati politika szembemegy ezzel. Az egyetlen ország vagyunk az EU-ban, ahol levitték a tankötelezettség korhatárát – tette hozzá, bírálva az iskolák államosítását is.
– Szó nincs államosításról – tiltakozott Kovács Zoltán. Hanem: az állam végre felelősséget vállalt azért, ami a feladata. A cél az „általános és egyenlő hozzáférés” megteremtése. A kormány az integrált oktatás híve. Nem erről van vita a jogvédő szervezetekkel, hanem az ennek érdekében alkalmazott eszközökről. Az államtitkár a fórum során többször elmondta, hogy a kérdésekre nem adhatók fekete vagy fehér válaszok, általában a szürke zónában mozgunk. Az elvek és a gyakorlat közötti ellentmondásokat fel kell oldani. Kovács Zoltán közölte: „A valóságból szeretnénk kiindulni, nem pedig az elvekből.”
A fórumra máskülönben meghívást kapott a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat is, a testület azonban – szokás szerint – nem kívánt élni a lehetőséggel.
