Így reagált tegnap Orbán Viktor az EP döntésére, miután a Magyar Természetjáró Szövetséggel megállapodást írt alá a Pest megyei Dobogókőn.

A miniszterelnök a válaszlépés kapcsán azt jelezte, hogy „a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek”. A Fidesz és a KDNP kezdeményezte is, hogy az Országgyűlés sürgősséggel fogadja el e határozatot. A határozat felkéri az EP házbizottságát: ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének –szankciókat még nem tartalmazó – első bekezdésében leírt vizsgálatot. A határozat azt is kimondaná: az EU visszaél hatalmával, az EP döntése mögött üzleti lobbiérdekek húzódnak, Magyarország ellen pedig valójában rezsieljárás zajlik.

Orbán Viktor szerint nem kizárólag, s nem elsősorban Magyarország számára, hanem az európai jövő és az EU szempontjából veszélyes, amit „ellenfeleink, az országgal ellenséges erők” tettek. A miniszterelnök már a Tavares-jelentés elfogadása előtt azt nyilatkozta, hogy törvénytelennek tartja az EP egész eljárását, amely szerint „többségi szavazással létrehoznak egy korlátozó bizottságot”. (Ezzel Orbán az úgynevezett „koppenhágai bizottságra” utalt. – A szerk.) Épp ezért nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a kormány az Európai Bírósághoz forduljon emiatt. Ha az Európai Parlament a 7. cikk szerinti eljárás elindítását kezdeményezte volna a jelentésében, az jogilag tiszta helyzetet teremtett volna. „A 7-es cikk szerinti eljárással szemben legalább tudok védekezni, de egy ilyen eljárással szemben nem” – mondta Orbán.

Munkatársunknak egy a kormányhoz közel álló forrás azt mondta, „nem kell komolyan tartani attól”, hogy a Tavares-jelentésben foglalt ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az „árnyékelőadók” közösen ellenőrzik Magyarországon. Tudomása szerint már elvetették azt a „jogállamiság betartását célzó mechanizmust” szorgalmazó javaslatot, amelyet még március elején a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter közös levélben ajánlott – e szerint szükség volna egy olyan európai jogi eszközre, amelynek segítségével meg lehet védeni az európai uniós alapértékeket a közösségen belül.

„Ez az elképzelés már a német külügyminiszter, Guido Westerwelle támogatását sem élvezi” – állította forrásunk, aki felhívta a figyelmet Angela Merkel egy korábbi nyilatkozatára. A német kancellár egy hónapja azt mondta: „Nem tartom szükségesnek, hogy a következő években még több döntési jogot adjunk át a brüsszeli bizottságnak”.

Kormánypárti képviselők arra számítanak, hogy „ősszel újrakezdik Brüsszelben és Strasbourgban Magyarország támadását. Jön a következő felvonás, és ez tartani fog a választásokig. Mindez a kormány malmára hajtja a vizet, de sajnos erősíteni fogja az EU-szkepticizmust, az EU-ellenességet, és közvetve a Jobbikot is” – mondták.

Messze látó: Orbán Viktor Dobogókőn