A sok módosításba a jelek szerint megint hiba csúszott. Az államfő –mint az a Kövér László házelnöknek írt leveléből kiderül – a médiatörvény esetében azt a változtatást kifogásolja, amely lehetőséget ad rá, hogy a médiahatóság elnökhelyettese az elnökmegbízásának megszűnésétől az új vezető kinevezéséig rendeletet alkosson.

Az alaptörvény meghatározza, hogy az önálló szabályozó szerv, így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet adhat ki, ebben az általa kijelölt helyettese helyettesítheti. A törvénymódosítás viszont arra az esetre rendezte volna a rendeletkiadási jogot, ha a korábbi elnök nem jelölt ki helyettest e tekintetben. Áder János szerint „a szabályozás így bizonytalanná és ellentmondásossá válik, csorbítva ezzel az alaptörvény jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét”.

Az egyházügyi törvény módosításával kapcsolatban a köztársasági elnök arra a következtetésre jutott, hogy az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezések jogbizonytalanságot okoznak. Márpedig a „jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára”.

Információink szerint praktikusan arról van szó, hogy a törvény módosításakor a parlament hatályon kívül helyezte az egyházak nyilvántartásba vételére vonatkozó korábbi szabályokat, helyettük viszont nem alkotott újat. (A félreértések elkerülése végett: az egyházak nyilvántartása nem keverendő össze az egyházzá nyilvánítás feltételeivel. Utóbbiakat az államfő nem kifogásolta.) Karsai Dániel alkotmányjogász lapunknak elmondta: az egyházi törvénnyel sokkal súlyosabb alkotmányossági kifogások is vannak, a köztársasági elnök csak egy részterülettel foglalkozott.

Áder János arra kéri az Országgyűlést, hogy a két törvényt „észrevételeim alapos megfontolását követően fogadja el ismét”. (Hírösszefoglalónk)