A kormány az Európai Uniónak még mást ígért. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Brüsszelbe leadott konvergenciaprogramban még azt írta: a kabinet 2016-ig be kívánja fagyasztani a közszféra béreit, hogy ezzel is az államadósság megfelelő ütemű csökkentését szolgálja. Erről mondták azt: nem lesz választási költségvetés. Azóta azonban az Európai Bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek megszüntették a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárást. Ráadásul az ehhez szükséges zárolásokon túlmenően olyan újabb megszorítócsomagot fogadott el az Országgyűlés, amely fedezetét jelentheti a kiadások növekedésének.

A második Varga-csomag azonban várhatóan csak a pedagóguséletpálya-modell bevezetésére lesz elegendő – derül ki a Népszabadság számításaiból. Az adóemelések révén az idén 110, jövőre 170 milliárd forinthoz jut a költségvetés. A pedagógusok bérének 50 százalékos emelése havi 15 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek a korábbi becslések szerint, így ha szeptembertől ennek a felét vezetik be, arra fedezetet jelenthet a Varga-csomag idei bevétele (összesen így 30 milliárd forintra lehet szükség). Jövőre azonban már 180 milliárd forint kell ahhoz, hogy az ígéretnek megfelelően felemelt bért ki lehessen fizetni.

A most meglebegtetett további emelés ennél többe kerülhet. Ha a pedagógusokon kívül minden állami alkalmazott megkapja a 15 százalékos béremelést, az összesen havonta tízmilliárd forintot emészt fel becslésünk szerint, vagyis jövőre több mint 120 milliárd forintot. Ehhez 2014-ben további 80, majd 2016-ban 40 milliárd forint szükségeltetik, ha a kormány valóban be akarná váltani ezt az ígéretet.

A KSH adatai szerint a pedagógusok a köztisztviselői átlagnál csak egy kicsivel kevesebbet, 195 ezer forintos bruttó bért kerestek az idén az első negyedévben. (Az állami átlag 205 ezer forint volt.) A statisztikai hivatal adatai szerint 700 ezer állami alkalmazottból 222 ezren dolgoztak oktatási területen. Az államnak a béremelés kevesebbe kerül, mint a bruttó átlagbér és a munkavállalók számának szorzata, hiszen az adók és járulékok mindebből visszafolynak a költségvetéshez.

Még bőven akad feszültség

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökének közlése szerint a túlóra honorálásának kérdése a lépcsőzetes béremelés miatt még mindig függőben van a pedagógus-életpályamodellben, ezért a szervezet levélben fordult Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkárhoz.

Galló Istvánné kedden sajtótájékoztatón közölte: a levélben azt kérték, tekintsék át, „hogyan kezeljék a túlmunkát”, mert a PSZ véleménye szerint átmeneti rendelkezés kell arra, hogy amíg a bérrendezést teljesen nem hajtják végre, „mi legyen a túlórával”.

Gallóné emlékeztetett arra, hogy a pedagógus-életpályamodellnek három eleme van: a minősítési rendszer, az új munkaszervezési forma és a keresetnövekedés. Rámutatott: egy pedagógus heti 3-4 túlórával havi szinten mintegy bruttó 30 ezer forinttal keresett többet eddig, így esetében – maradva a 30 éve a pályán lévő pedagógus példájánál –a keresetnövekedés már csak bruttó 20-25 ezer forint lesz első körben, mert a túlórát nem fizetik ki az új rendszerben.

Galló Istvánné szerint feszültséget generál az, hogy valaki úgy éri el a keresetnövekedést szeptember 1-jétől, hogy nem túlórázik, másoknak pedig a túlórája beépül a béremelésbe, így „nem valósul meg, hogy azonos munkáért azonos bért adjanak”. (Munkatársunktól)

„Nagy átvágás az egész”

Az Eduline oktatási hírportál kommentjeiből kiderül, hogy a tanárok nem örülnek egyértelműen Balog Zoltán ajánlatának:

„Az igazsághoz hozzátartozik: nemcsak a kötelező óraszám nő 18%-kal, de elveszik a korábban különfeladatokért járó juttatásokat is. (...) Ezért úgy gondolom, hogy az 50%-os béremelést inkorrekt béremelésnek nevezni, hiszen a kieső juttatásainkat sem pótolja!”

„Természetesen nagyon örülünk bármiféle fizetésemelésnek az öt éve stagnáló bérünkkel, de: hiába hoztak oktatási szakértők Tárki-adatokat, kimutatva, hogy átlagosan heti 51 órát dolgozik egy pedagógus, mégis nő a munkaterhelés »külön díjazás nélkül«, 22 helyett 26 óra közel 20 százalékos munkaidő-növekedés.

Hozzáteszem, hogy akármennyi díjazással sem lehet kibírni ennyi órát bizonyos tantárgyakból (pl. magyar, történelem, földrajz stb., ahol egész osztályokat kell tanítani, érettségiznek belőle...). Valamint nem tudunk semmit arról, hogy mi van az iskolai létből fakadó egyéb, tanításon kívüli feladatokkal, amelyekért eddig pótlékok jártak (munkaközösség-vezetésért pl. bruttó 2300.-): tudniillik ha ezekért sem jár órakedvezmény, ill. pótlék, akkor ezek ellátása újabb ingyenmunkával egyenlő. Ha még ehhez hozzáveszem a 2012-ig kapott cafeteriát (mi a szerencsések közé tartoztunk), ami szintén beépül az új fizetésbe, akkor kb. 40%-os fizetésemeléssel vagyunk a zérón, plusz beleszakadunk a munkába, valamint a tantestületben egymásnak eshetünk, hogy ki végezze a fent említett pluszfeladatokat...”

„Gyors számításom szerint kb. annyit fogok kapni, mint jelenleg túlórával, amit amúgy is le fogok dolgozni, mert emelni fogják az óraszámokat. Szóval nagy átvágás az egész.” (Eduline)

Varga Mihály