Szeptembertől felmenő rendszerben, egyelőre az általános iskolák elsős és ötödikes évfolyamán vezetik be a kötelezően választható „állami” erkölcstant, illetve az egyházi hittant. Eddig annyit lehet tudni, hogy a jövendőbeli elsősök 52 százaléka a hittant, 48 százaléka pedig az erkölcstant választotta, míg az ötödikeseknek 58 százaléka erkölcstant fog tanulni, hittant csak 42 százaléka.

Szerettünk volna információt kérni a felekezeti megoszlásról is, de a humántárca köznevelésért felelős államtitkársága közölte: az igazgatóknak „a világnézetre vonatkozó különleges adatok védelme miatt” csak a hittanos csoportok létszámáról kell tájékoztatást adniuk. Egyébként is: a fenntartó szempontjából nincs jelentősége, mely felekezetek tartanak hitoktatást az adott iskolában. A fenntartó – tették hozzá – nem a minisztérium, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A felekezeti megoszlásról azonban a Kliknek sem lesznek adatai.

És tényleg nem. A Klik hangsúlyozta, a hittanosok egyházi megoszlásáról nem gyűjthet és nem kezelhet adatokat. Az indoklás az volt, hogy az egyházi törvény szerint „a lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben állami hatóság által különleges adat nem gyűjthető”.

A minisztérium és a Klik álláspontja több szempontból is furcsa. Így homályban marad, milyen módon kívánja fedezni az állami költségvetés az egyes felekezetek szervezésében folyó hitoktatás költségeit (a hitoktatók tiszteletdíját és a tankönyvkiadást). A szenzitív adatokra való hivatkozás azért is meglepő, mert Péterfalvi Attila korábban nem találta jogsértőnek, hogy beiratkozáskor a szülők adott esetben a vallásos vagy más meggyőződésről is nyilatkoznak. Tőle most azt kérdeztük, mely állami szervnek van joga ahhoz, hogy anonim módon statisztikai adatokat gyűjtsön az iskolai hitoktatásra jelentkezett diákok felekezet szerinti megoszlásáról, avagy jogszabályba ütközik-e ez a tevékenység.

Ami a felekezeti megoszlást illeti, az adatvédelmi hatóság vezetője válaszában hangsúlyozta, az erre vonatkozó statisztikai adatok tárolása és nyilvánosságra hozatala nem sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályt. A statisztikai adatokra – folytatta – nem vonatkozik az egyházi törvény azon előírása, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben állami hatóság által különleges adat nem gyűjthető. Ugyanis a statisztikai adat nem különleges adat. Péterfalvi Attilának ugyanakkor nem tiszte tájékoztatást adni arról, hogy ténylegesen történik-e statisztikai adatgyűjtés a hittanra jelentkezettek felekezeti megoszlásáról. Azt javasolta, ezzel a kérdéssel forduljunk a köznevelésért felelős tárcához.

Miközben folyik a titkolózás, Hoffmann Rózsa egyik nyilatkozatából arra következtethetünk, hogy az oktatási kormányzatnak mégiscsak lehetnek adatai. Az államtitkár az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, a hittanra jelentkező elsősök felekezeti aránya nagyjából megfelel annak, amit a népszámlálás eredménye és az egyszázalékos adófelajánlások megoszlása mutat. Hoffmann Rózsa mintha nem érzékelte volna, hogy olyasmiről beszél, amiről a saját minisztériuma szerint tudnia sem lenne szabad.