Botka László a tanácskozás után elmondta: a fórum nem változtatta meg az MSZP tárgyaló delegációjának mandátumát, így az Együtt – Korszakváltók Pártjával való egyeztetések során a közös jelöltés listaállításról fognak tárgyalni.

Mint azt korábban megírtuk, az első találkozón Bajnai Gordonék részéről felmerült annak a lehetősége, hogy koordináltan és ne közösen induljon a két párt. Ez a forgatókönyv ezek után egyelőre vélhetően nem kerül napirendre. Botka hangsúlyozta: kormányváltásra közös lista mellett van a legnagyobb esély. Az MSZP és az Együtt tárgyalásai mától szakértői programegyeztetésekkel folytatódnak: a közjogi rendszer, a gazdaság- és társadalompolitika, a külkapcsolatok és az EU-hoz fűződő viszony témakörében. Botka szerint ezekben a kérdésekben néhány héten belül meg lehet állapodni, így ezt követően már a jelöltállításról tárgyalnak.

A választmány elfogadta az úgynevezett „alapvetéseket” is. A szakpolitikai programok legfontosabb céljait a Magyarország, amilyennek mi szeretnénk című dokumentumban összegezték; amely egyébként négy fő tétel, az „igazság, szabadság, biztonság, jólét” köré csoportosul. Ebben az iratban az olvasható, hogy közösen kell meghaladni az „átmenet elmúlt húsz esztendejét”, együtt kell helyrehozni „közös hibáinkat” és korrigálni „a rendszerváltás utáni évek zsákutcába vezető próbálkozásait, a hosszúra nyúlt átmenet igazságtalan döntéseit”. Az MSZP leszögezi, hogy „minden erejével és minden eszközzel” az elesetteket, a kiszolgáltatottak, a közösség támogatására szorulók jogait védi.

A tízoldalas dokumentumban olyan tételek olvashatók még, mint hogy erősíteni kell az összetartozást, modern és szolidáris társadalmat kell építeni, s a felemelkedés biztosítéka az esélyteremtő oktatás. Az „alapvetések” között szerepel, hogy a baloldali gazdaságpolitika középpontjában az emberek állnak, a cél pedig a teljes foglalkoztatottság és a szociális biztonság. „A legalapvetőbb érdek Magyarország számára, hogy a tisztességes munka és az érte járó tisztes fizetés minél több ember számára elérhető legyen. A foglalkoztatás növelése, a munka megbecsülése és a munkájukból élők védelme ezért a baloldal számára mindenkor az egyik legfontosabb feladat. Ennek elérésében szövetségesünk a munkavállalók és a fogyasztók jogait és érdekeit védő valamennyi kezdeményezés, közülük is elsősorban a szakszervezeti mozgalom” – olvasható a dokumentumban.

„Visszaadjuk az embereknek azt a hitet, hogy a politika nem önmagáért, hanem értük van. Magyarország fejlődésének egyik akadálya a végletes politikai megosztottság. Ezért új politikai kultúrameghonosítására van szükség: nem háborúra, hanem versengésre. Ezért mi nem megsemmisítendő ellenségnek, hanem tiszteletet érdemlő ellenfélnek tekintjük azt, akinek a véleménye különbözik a miénk től. Az új politikai kultúra része a párbeszédre való törekvés, a kompromisszumok keresése, a különböző érdekek összehangolása és az önszerveződő civil társadalom támogatása” – írják.

A nemzetpolitikáról úgy fogalmaznak: egyetlen párt vagy politikus sem sajátíthatja ki magának a hazát, nem kiálthatja ki önkényesen magát a nemzet kizárólagos képviselőjének. „A hazafiság a nemzet valamennyi tagjában, a közös múltunkhoz való ragaszkodásban és a jövőnk iránt érzett felelősségben nyilvánul meg. Ha pedig a hazaszeretet őszintén, belülről fakad, mindannyiunkban egyformán megkérdőjelezhetetlen és igaz, függetlenül attól, hogy milyen politikai meggyőződésűek vagyunk, hol élünk, honnan származunk, milyen társadalmi csoporthoz tartozunk. (…) Nem exportáljuk a belpolitikai megosztottságot ” – olvasható az iratban.

Horn Gyulára emlékeztek