A béremelés fele megjön
Balog Zoltán humánminiszter a távirati irodának tegnap azt a tájékoztatást adta: a béremelés mindenkire vonatkozik, köztük a szakszolgálatokban dolgozókra, tehát mások mellett a logopédusokra, az iskolapszichológusokra és a pályaválasztási tanácsadókra, valamint természetesen az óvónőkre, közülük a középfokú végzettségűekre is. Mindazonáltal a Nemzetgazdasági Minisztérium még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemezésben tudják kivitelezni.
Nagy valószínűséggel szeptember 1-jétől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következő évben. Balog Zoltán a fennmaradó rész folyósításával kapcsolatosan több lehetőséget is vázolt. Elképzelhető, hogy jövő január 1-jével és jövő szeptember 1-jével, tehát két ütemben rendezik a fennmaradó béremelést, de az is lehet, hogy egy ütemben, vagy január 1-jén, vagy szeptember 1-jén kapják meg a pedagógusok a béremelésük fennmaradó 50 százalékát.
Egy harminc éve dolgozó pedagógus számára összesen 110 ezer forintos béremelést jelent az életpályamodellel együtt járó béremelés, ennek az összegnek a felét kapja meg most szeptember 1-jétől az érintett. A béremelés mértéke a pedagógusok végzettségétől, illetve attól függ, eddig hány évet töltöttek a pályán. Azért is folynak még többverziós számítások, mert a kormány a közszolgálat más területein is rendezni akarja a béreket – mondta Balog Zoltán.
A pedagógusok őszi béremelése „nem volt betervezve a költségvetésbe”, de nem is 70, illetve 210 milliárdos költségfedezettel számol a kormány – tudtuk meg. Lapunknak az egyik kormányközeli forrás úgy kalkulált, hogy idén „nettó 40 milliárdos” kiadást jelent a béremelés, viszont ha csak az 50 százalék kifizetéséről van szó, mindössze 20 milliárdos terhet jelent a büdzsének, 2014-ben pedig „körülbelül nettó 120 milliárdot”. Ezen 160 milliárdos összeg visszatartása nem szerepelt az Európai Unió követelései között, vagyis ezt a költségvetési tételt Brüsszel „elkülönítetten” kezelte, amikor a 2013-as, illetve a 2014-es magyar hiányt prognosztizálta.
A béremelés mellett több tízmilliárdos kiadást ró a költségvetésre az Orbán Viktor által megrendelt 11 pontos demográfiai program, amelynek részleteiről az előzetes tervek szerint még júliusban tájékoztatja a miniszterelnök a nyilvánosságot.
A lapunkhoz eljutott hírek szerint a KDNP által favorizált családi adókedvezmény kiterjesztését 2014. január elsejétől vezetnék be. E javaslat lényege, hogy az érintettek a kedvezmény „nem igénybe vett részét” a jövőben a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból is igénybe vehessék. A nemzetgazdasági tárca számításai szerint a bevezetés évi 20-30 milliárd forintos bevételkieséssel jár (más kalkulációk szerint 36 milliárdossal ).
A „rugalmas gyed” olyan családtámogatási forma lenne, amikor a kisgyermekes anyák „szabadon” igényelhetnék a nekik járó juttatások – gyed, gyes, terhességi-gyermekágyi segély – összevont kifizetését, és a szülést követő hat hónap elteltével teljesen szabadon vállalhatnának munkát is. A költségvonzat (a gyesszabályok módosításával együtt) 18,5 milliárd forintos lenne.
A gyermekes anyák járulékkedvezményére vonatkozó intézkedés – a kétgyermekes anyák számára 50 százalékos kedvezmény járna, amíg a kisebbik gyermeke nyolcéves nem lesz, a három- vagy többgyermekes anyák esetén pedig a legkisebb gyermek nyolcéves koráig százszázalékos lenne a járulékkedvezmény – újabb 14 milliárdos tételt jelentene.
A szocpol duplájára emelése, valamint az „elsőgyermek-prémium” összegének közel 300 ezer forintosra való emelése 10-10 milliárdos kiadással járna. Egyik kormánypárti forrásunk azt mondta, az „elsőgyermek-prémium” esetén a tervezetben szereplő 18 éves alsó korhatárt 20-22 évesre kellene emelni.
