Nemcsak akarták, meg is zavarták, bár még nem tudni, lesz-e a Jobbik számára hozadéka a dolognak.

Haszonlesés volt. Politikai tőkét akarnak kovácsolni belőle, miután semmiféle eredeti gondolatot nem fogalmaztak meg a földkérdéssel kapcsolatban. Ön minek minősítené, hogy a zárószavazás után próbálnak földügyi kerekasztalt összehívni?

Szerintem későn született meg a földtörvény. De ha már ennyit vártak 2011 óta, akkor vele egy időben meg lehetett volna alkotni a kilátásba helyezett üzemi és integrációs törvényt is.

A szabályalkotásnak megvan a maga logikája. A jelenleg hatályos földtörvény szerint moratórium van, a külföldiek nem tudnak földet venni. Ez abban a pillanatban megszűnik, ha hatályba lép egy új földtörvény. Agrárdiplomáciai siker volt, hogy a moratóriumot három évvel meg lehetett hosszabbítani – de ezt még egyszer nem lehet elérni. Alapvető nemzeti érdek, hogy a moratórium utolsó pillanatáig éljen a külföldiek abszolút földvásárlási tilalma. Tavaly nyáron benyújtottuk a földtörvény tervezetét a parlamentben – eleve a több hónapos vita szándékával. Közben merült fel, hogy legyen a földtörvény kétharmados, amihez módosítani kellett az alaptörvényt. Ezért tartott idáig.

És a másik két törvény?

Ezek a jogszabályok egymásra épülnek. Az alap a földtörvény, arra épül az üzemi törvény, arra pedig az integrációról szóló törvény. Így, együtt, rendkívül összetett viszonyokat szabályoznak. Amíg az alapul szolgáló földtörvény változhat, nem érdemes ráépíteni a másik kettőt.

A másik kettőt elfogadják még e ciklusban, ameddig biztos a kétharmaduk?

Csak az üzemtörvényről tudok nyilatkozni: azt biztosan előterjesztjük a választások előtt. Az én reményeim szerint elkészül, és elfogadja a parlament az integrációs törvényt is. Nem célunk, hogy mindenféle érdeknek megfeleljen a törvény – mi a magyar gazdák érdekeit képviseljük.

A földtörvényre is lőnek mindenfelől – egymással ellentétes irányokból is. A számunkra legfontosabb irányból nem lőnek rá: a gazdatársadalom elfogadta a törvényt, elégedett vele.

Én ebben nem lennék ennyire biztos.

Ezt bizonyítják a gazdafórumok tapasztalatai, az érdekképviseletek állásfoglalása. Csak az ellenzék és néhány marginális civil szervezet támadja a törvényt.

Az, hogy a gazdák nem vonulnak a Parlament elé, nem jelenti, hogy elégedettek is. Legfeljebb azt, hogy nem támadnak a saját kormányukra.

Én pedig igenis azt mondom, a gazdák elégedettek. A földtörvény egyértelművé teszi, hogy a föld a helyben lakó, magyar gazdáké lesz. Arról, hogy ki vehet földet, nem a minisztérium dönt, hanem a helyben lakó gazdákból alakuló földbizottság. Az egész földtörvény arra épül, hogy az agrárközéposztályt, a családi gazdaságokat támogassa.

Nem változott-e mégis menet közben a koncepció? A nemzeti vidékstratégia sokkal gyorsabb és erőteljesebb átrendeződést ígért a nagygazdaságoktól a családi gazdaságokhoz – a meglévő nagybirtokra mégsem vonatkoznak a birtokmaximum rendelkezései.

A nemzeti vidékstratégiára épülő Darányi Ignác Tervet már Ángyán József távozása után fogadta el a kormány. Ennek a nagybirtok elleni fontos állásfoglalása a földtörvénynek is a fő üzenete: az a cél, hogy a jelenlegi 50-50 százalékról a kisebb családi és közepes méretű gazdaságok arányát 80 százalékra növeljük, a nagybirtokét pedig 20 százalékra szorítsuk le. Ezt egészíti ki, hogy a Földet a gazdáknak program keretében további 200 ezer hektár állami földet hirdetünk meg haszonbérletbe a helyben lakó családi gazdálkodóknak, őstermelőknek. A célunk, hogy életképes és versenyképes családi gazdaságok jöjjenek létre. A földtörvény 300 hektárban határozza meg az egy személy által birtokolható földtulajdont, és 2500 hektárról 1200 hektárra visszük le a haszonbérbe vehető területet.

Kijátszható a birtokkorlátozás, mert a családtagok birtoka szétírható. Ángyán szerint így tízezer hektáros birtokok is létrejöhetnek.

Bánjunk óvatosan a példákkal, számoljunk pontosan! Elég nagy létszámú s nagyon összetartó család kellene ahhoz, hogy 10 ezer hektárt 300 hektárjával szét lehessen íratni.

Ott van még az 1200 hektáros haszonbérlet lehetősége is.

A testvérek vagyonát vagyonbevalláskor sem szokták egybeszámítani. A törvényben pontosan definiáljuk, ki lehet a gazdálkodó család tagja: szülők, nagyszülők és az a gyerek, aki bejelentkezik. Földműves vehet földet, befektető nem vehet földet. Az üzemi törvényben majd még lehet ezeket a szabályokat szigorítani. Fenntartom azt a javaslatomat, hogy az együtt gazdálkodó családok összes földtulajdona se haladhassa meg az 500 hektárt. De nem ez a jellemző, hanem az 50-70-150 hektáros birtokméret.

Ángyán József és a körülötte lévő civil szervezetek kifogásolják, hogy a törvény nem nyúl a jelenlegi nagybirtokhoz.

Egyszer minden haszonbérleti időszak lejár. Akkor újra meghirdetjük az állami földet, és a kicsiket támogatjuk. Ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi használó ne pályázhatna.

Botrányosak a tapasztalatok a földbérleti pályázatok elbírálásáról.

A pályáztatás törvényes keretek közt zajlik. Az MVH-nál 160-féle agrárpályázatot bonyolítanak – azok is éppen ennyire áttekinthetőek, még sincs belőlük botrány, mert azok szakmaiak, összetettek, bonyolultak, és nem lehet belőlük politikai tőkét kovácsolni. Ezerhétszáz pályázat van mögöttünk, ebből 40-50 körül zajlik a hangulatkeltés.

A bírálók másik csoportja szerint az új földtörvény szétveri a versenyképes nagyüzemeket, tömeges elbocsátásokat vált ki, felszámolja az állattenyésztést.

Nem igaz, hogy holnap megszűnnek a nagyüzemek, és emiatt eljön a világvége. Idén négyezerrel többen igényeltek agrártámogatást, mint tavaly. Emelkedett – valamennyire fehéredett is – a foglalkoztatás, amely 27 ezer fővel nőtt a mezőgazdaságban. Bizonyos állatfajoknál érzékelhetően növekszik a létszám. Ugyanakkor a földpiacon évről évre egy százalék körül van a mozgás. A földtörvény a jövőre nézve ad szabályozást. Bizonyos alkalmazkodási idő után a nagy haszonbérlőktől a területek egy része átkerül a kis- és közepes gazdálkodókhoz. Az utóbbiak is foglalkoztatnak embereket – elsősorban persze saját magukat és a családtagjaikat, de egy idő után alkalmazottakat is. Az állattenyésztés nagyon nagy foglalkoztató – a középméretű gazdaságokban sokkal nagyobb, mint az automatizált telepeken, ahol csak néhány főre van szükség.

Tervezték, hogy a birtokmérethez foglalkoztatási kötelezettséget rendelnek. Ez tiszta helyzetet teremtett volna, de végül kimaradt.

Kérdés, hogy az eltérő minőségű földekre, eltérő sajátosságú ágazatokra lehet-e olyan foglalkoztatási szabályt előírni, ami végrehajtható, és nem okoz károkat. A törvénybe nem írtuk bele, de nem került le a napirendről.

Ötven hektáron éppen úgy lehet monokultúrás gabonatermelést folytatni minimális emberi közreműködéssel, mint ötezer hektáron.

A támogatások és az adókedvezmények eszközével fogjuk majd ösztönözni a foglalkoztatást.

Kétmillió magyar állampolgár kezében van a földterület. Sokan elszegényedett vidéki lakosok, akik abban érdekeltek, hogy nőjön a föld ára. Az ő érdekük nem magyar érdek?

Nyilván mindenki szereti, ha a vagyona úgy értékelődik fel, hogy neki semmit nem kell tennie ennek érdekében. Magyarországon is emelkedni fognak a földárak, és majd beállnak egy európai középszintre. Ehhez idő kell, és az, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége nőjön, több gazda és több foglalkoztatott legyen.

Mitől nőne a föld eltartó képessége, amely a rendszerváltás óta csökken?

Ez nem igaz. A világban egyre nagyobb a kereslet az élelmiszerek iránt. Új exportpiacokat találtunk, kivitelünk 30 százalékkal nőtt. Az élelmiszerárak is nőnek. A gabonáé is nőtt – csak a jövedelem kevés kézben összpontosul.

Kijátsszuk azt az uniós elvet, amely a tőke szabad áramlását biztosítaná. Uniós tagországok kifogásol ták-e már a földtörvényt?

Nem játszunk ki semmilyen uniós elvet: a törvényben olyan szabályokat fogadott el az Országgyűlés, amelyek más tagországokban is hatályosak. A földnek a szabad mozgás körébe kell tartoznia, ezt az elvet teljesítjük. De azt, hogy ténylegesen ki tud nálunk földet vásárolni, a saját gazdáink érdekében feltételekhez kötjük. Támadások nyilván lesznek – a zsebszerződések ügyében már vannak is.

Nem látni, hogy nagyon keresnék, ki kötött zsebszerződést.

A földtörvényben mi azt tudtuk megakadályozni, hogy a zsebszerződéseket érvényesíteni lehessen. Az adásvételi szerződést fémszálas biztonsági állami papírra kell írni, amit nem lehet visszamenőleg előállítani. Így senki nem tud előállni egy megsárgult papírral, amelyen csak a dátum friss.

A vagyoni előnyök odaítélése sokszor a kormánypárti klientúra jutalmazását szolgálja, például a nemzeti parkok területének béreltetése közismerten Fidesz-közeli vállalkozókkal – miközben a 300 ezres tanyai lakosság támogatására évi egymilliárd forintot szánnak.

Azok a gazdák ugyanúgy fizetnek bérleti díjat és tartanak állatot, mint azok, akiknek a szerződéseit nem vitatják.

A hírek szerint némelyiknek papíron van a csordája, a családi gazda pedig civilben műkörmös.

Az állatállományt ellenőrizzük, a műkörmös pedig aranykalászos gazda. A tanyaprogram támogatását azok keveslik a leginkább, akik a maguk idejében nem is foglalkoztak azzal, mi van a tanyán élőkkel. Idén 2,5 milliárd a tanyai támogatás, amit én arányosnak tartok; ha folyamatosan lehet számítani rá, akkor a tanyai társadalom is fölkészülhet, milyen célokra lehet ezt a legjobban felhasználni.

Ángyán József „nagyfiúknak”, mások oligarcháknak nevezik azokat a nagyvállalkozókat, akiknek a birtokait tízezer hektáros nagyságrendűre teszik. Garantálni tudja és akarja-e a kormány, hogy a „nagyfiúk” sem állhatnak kívül vagy fölül a törvényeken, és ha lejár a bérleti idő, akkor az ő birtokaik is visszazsugorodnak az 1800 hektáros maximumra?

A törvény mindenkire egyformán vonatkozik.

„Az állatállományt ellenőrizzük, a műkörmös pedig aranykalászos gazda”