Rosszul megrajzolt körzetek
Tavasszal a kereszténydemokrata Vejkey Imre olyan javaslatot tett, hogy a T. Ház a 2014-es parlamenti választásokig hátralévő időszakban bármikor korrigálhassa a választókerületi határokat. Arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés a választási eljárási törvény részeként tavaly év végén módosította ugyan az egy évvel korábban elfogadott választókerületi felosztást, a jogszabály azonban az Alkotmánybíróság döntése miatt még nem lépett hatályba.
Az ellenzék akkor felháborodott, megítélésük szerint a módosítással a kormányoldal ugyanis arra teremtett volna lehetőséget, hogy akár kevéssel a választás előtt is megváltoztathassa a körzetbeosztást a politikai érdekeinek megfelelően. A parlament végül nem az eredeti javaslatot fogadta el, hanem Vas Imre módosító javaslatával korrigálták Vejkey Imre korábbi indítványát: eszerint a választókerületek beosztását csak 2013. június 30-áig módosíthatja az Országgyűlés, azután viszont a 2014. tavaszi választásig már nem.
Nos, a héten kiderült: ez a határidő is módosul Vas Imre újabb javaslatával, amelyről július 5-én, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján határoz a Ház. Technikai jellegű pontosításokról van szó, két budapesti jegyző – a zuglói és a II. kerületi – azzal fordult a választási hivatal elnökéhez, hogy elírások vannak a törvényben. Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke, az alkotmányügyi bizottság tagja lapunknak nyilatkozva igyekezett eloszlatni azokat a „tévhiteket”, hogy a kormányoldal politikai motivációk miatt szeretné megváltoztatni a körzethatárokat, hogy biztosan a fideszes jelöltek győzzenek.
„A budai II. kerületben például olyan hibák vannak, hogy tévedésből az egyik körzethez írták a Torockó utca páros oldalát és a másik körzethez a páratlant, és kiderült, hogy ezt pont fordítva kellett volna” –említett meg egy példát a kereszténydemokrata politikus. De Rubovszky György elárulta, komolyan fél attól, hogy később kiderül, az egész ország területén számtalan ilyen probléma van, azokat viszont a parlament – a kötött határidő miatt – már nem tudja orvosolni, július 15-e után ugyanis már nincs semmilyen módosítási lehetőség. Kormánypárti képviselők lapunknak azt mondták, „a választókerületi elnököktől kezdve a kormánymegbízottakig mindenki odafigyelhetett volna erre”.
Az országgyűlési választásról szóló törvényhez benyújtott legutóbbi módosító indítvány valóban csak technikai jellegű pontosításnak tűnik – véli László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Ezúttal ugyanis a választókerületek kialakítását érdemben már nem módosítják, hanem valószínűleg a folyamatos kapkodás miatt becsúszó hibákat korrigálják. Vagyis: néhány helyen kiigazítják a szerencsétlenül megszabott körzethatárt, ami például egyes helyeken nem az utca páros, hanem páratlan számozású, esetleg nem a déli hanem az észak oldala lesz.
Ezek a változások már érdemben bizonyosan nem befolyásolják a választás eredményét, László Róbert szerint aggasztó azonban, ahogyan ez a törvény megszületett. Az új, 199 fős parlamentre szabott választókerületeket máig ismeretlen személyek – és ismeretlen szempontok alapján – nagyjából másfél éve alakították ki, és azonnal nyilvánvalóvá vált: számos helyen nem a település vagy településrész szerkezetéhez igazítva, hanem a korábbi választási eredmények alapján húzták meg a körzethatárokat. Eddig 176 választókerület volt, és 2014-től már csak 106 lesz; és azokat a körzeteket, amelyekben stabil baloldali többség alakult ki, igyekeztek – akár a természetes földrajzi határokat is figyelmen kívül hagyva – olyanokkal összevonni, amelyekben a jobboldal bizonyult erősebbnek.
László Róbert szerint a kormánypárt eljárása azért is aggályos, mert a Fidesz a maga szabta határidőket sem veszi komolyan. Legalább ennyire elgondolkodtató, hogy a parlamenti kétharmad miként viszonyul a sarkalatos törvényekhez. Ezért szerinte nem feltétlenül kell ahhoz valamilyen technikai kényszer, hogy bármit – akár a választási szabályokat is – és bármikor átírjanak.
