A kormány nem tárgyal a kórházak adósságáról
A cégek egyezségre akartak jutni a kormányzattal az adósságok rendezéséről. A kórházak április végén már 52 milliárd forinttal tartoztak az orvosi eszközök és egyéb gyógyításra használt anyagok, gyógyszerek szállítóinak. Ez már valamivel több is, mint amekkora az egész tavalyi adósság volt. A helyzet már nemcsak a beszállítókat fenyegeti csőddel, hanem közvetve a betegellátást is veszélyezteti – mondta Tamás Viktor, az OSZ alelnöke.
A cégek az eszközök raktárra szállításától számítva átlagosan 270 nappal később jutnak hozzá a pénzükhöz, azaz háromnegyed évet finanszíroznak meg előre, miközben az áfát és egyéb adókat ezeknek a cégeknek is határidőre meg kell fizetniük. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a bankok már nem is hajlandók finanszírozni, anélkül viszont ők sem képesek alapanyagot vásárolni, s hiába szabadulnának az adósságtól, az már a faktoráló cégeknek sem kell. A korábbiakkal ellentétben az állami adósságok mostanra már behajthatatlanok.
A pénzügyi csőd szélére sodródott vállalkozásoktól viszont elvárják, hogy időre fizessék meg a közterheket, csakhogy annak fedezete már az államnál van. Az alelnök szerint a tagvállalataik azt szeretnék, ha az államháztartáson belül a cégek követeléseit és az általuk fizetendő közterheket „összevezetnék”, valamint a kórházakkal szemben fennálló igazolt tartozások mértékéig az állam tekintsen el a közterhek befizetésétől. A szövetség a sajtón keresztül azt kérte a döntéshozóktól, hogy az Egészségbiztosítási Alap 30 milliárdos többletbevételét osszák ki az intézményeknek, hogy azok mielőbb rendezhessék tartozásaikat.
Azt javasolják, hogy július 30-ig kapjanak 15-20 milliárd forintot az intézmények, a maradvány megmaradó részéből pedig augusztustól növeljék meg a beavatkozások díját, és lazítson a kormány az ellátható betegek számát korlátozó kvótán. Szerintük ugyanis a mostani finanszírozási díjak már rég nem fedezik az ellátás költségeit, csak az intézmények eladósodását szolgálják. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke megerősítette: erősen forráshiányosak az ellátók. S mint mondta: miután nem volt fedezete a kórházak működtetésében az inflációnak, valamint a kötelező minimálbér-emelésnek, a rendszer a hatékonysági tartalékait is fölélte.
Mostanra már eljutottak a falig. Így már nemcsak a mostani feszültség enyhítésére, de az egészségügynek hosszabb távon is pénzre van szüksége. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke jelezte, örülnek az egészségügyi dolgozók béremelésének, de tudni kell, hogy az nem ágazati szintű intézkedés volt, mert azok, akik a gyógyításban dolgozókat szolgálják ki – például bérelszámolók, munkaügyisek, konyhások, szerelők, a kórházak működéséhez nélkülözhetetlen emberek –, egyetlen fillér pluszpénzt sem kapnak.
