Az őrzés-védelem ára

Többe kerül tartalékosokkal őrizni a katonai objektumokat, mint korábban a külsős cégekkel.

Kiemelt vállalása volt a választási kampányban a jelenlegi honvédelmi vezetésnek, hogy megfordítja az előző kabinet gyakorlatát, és nem hagyja, hogy külső beszállítóknak legyen „kiszolgáltatva” a honvédség; hogy ne legyenek pazarló külső megbízások és kiszervezések.

Tény, hogy a jelenleg Hende Csaba által irányított Honvédelmi Minisztérium újjászervezése nyomán súlyos milliókat sikerült megspórolni a racionalizálással vagy akár a közműszolgáltatókkal kötött szerződések újratárgyalásával. Szintén kiemelt vállalása volt a jelenlegi vezetésnek, hogy megszünteti azt az – egyébként üzenetében és külsőségeiben valóban visszás – helyzetet, hogy őrző-védő cégek felügyelték a honvédségi objektumokat, így például a laktanyákat is.

Ugyanakkor ennek a rendszernek az átalakításával a HM közel másfél milliárdos többletkiadást kénytelen elkönyvelni az amúgy sem vastag védelmi büdzsében. Hende Csaba honvédelmi miniszter egy Világgazdaság-interjúban ezzel kapcsolatban nemrég azt mondta: önmagában vicces volt, hogy „ötven év feletti, néha testesebb hölgyek, fekete kezeslábasban, az övükön gázspray-vel vigyáztak az őrtornyokban az állig felfegyverzett katonánkra”.

A szakminiszter rámutatott: most önkéntes tartalékosok végzik ezt a feladatot a HM Ei. Zrt. (a minisztérium egyik saját cége) alkalmazásában, és bár így valóban nem olcsóbb ez a rendszer, az alkalmazottak most rendes bért kapnak, fizetik utánuk a járulékokat, kiszűrhető a korrupció, az önkéntes műveleti tartalékosok között ráadásul sok a szolgálati nyugdíjas, akiket így nem kell drágán kiképezni. Tény, hogy korábban a szakminiszter egy írásbeli kérdésben még úgy érvelt a rendszer átalakítása mellett, hogy így nemcsak „magasabb védelmi fokozattal” lesznek őrizve az objektumok, de az új szisztéma „legnagyobb erőssége, hogy olcsóbbá vált a Magyar Honvédség alaprendeltetési feladatának végrehajtása”.

Ehhez képest az éves ráfordítás tízmilliárd forint, ami másfél milliárddal több, mint amennyit erre korábban, a – bizonyos részleteiben valóban vitatható módon szolgáltató – külső cégeknek kellett fizetni. A HM Ei. a Népszabadság kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy a tartalékosok kiemelt katonai létesítményeket (például parancsnokságokat, laktanyákat, lőszerraktárakat, radarállomásokat) őriznek, összesen mintegy kétezren. A megnövekedett költségek állításuk szerint többek között abból adódnak, hogy míg korábban csak 16 objektumban volt fegyveres őrség, most 53 épületnél vigyázzák a rendet fegyveres őrök.

Az átállás egyszeri költségei (egyenruha, felszerelés) és a létszámnövekedés is megnövelte a kiadásokat, amelyek egyébként a rendszeres felülvizsgálat és további ésszerűsítés következtében a 2011-es átállás óta folyamatosan csökkennek. „A folyamatos kiképzésük és felkészítésük eredményeként, alaprendeltetésük –a katonai objektumok őrzés-védelmének biztosítása – ellátása mellett készen állnak más, katonai erővel megoldható feladatok végzésére is” – fogalmazott a honvédelmi cég, hozzátéve: a tartalékosok közel háromszáz fővel vettek részt legutóbb például az árvízi védekezésben, helytállásukról pedig a helyi lakosok is elismerően nyilatkoztak. A HM Ei. által alkalmazott tartalékosok napidíjat kapnak a munkájukért, a fegyveres őrök értelemszerűen magasabb összeget.

A cég számításai szerint a rendszer azért (is) költséghatékonyabb így, mert az épp őrségben nem lévő védelmi tartalékosok egyébként a honvédség rendelkezésére állnak, mégpedig rendelkezési állási díj nélkül. Ha ezt ki kellene fizetniük, sokkal magasabb lenne a számla. Demeter Márta, az MSZP honvédelmi szakpolitikusa ezzel kapcsolatban azt mondta: a HM „ideológiai kérdést” csinál a katonai objektumok őrzéséből, miközben az Orbán-kormány hatalmas forrásokat von el a honvédségtől, már-már ellehetetlenítve annak működését. „Eközben az őrzés-védelem tartalékos katonákkal való ellátása a 2010-es állapothoz képest másfél milliárd forinttal többe kerül. Ez jól mutatja, hogy a presztízs a kormány számára még akár ekkora pluszkiadást is megér, miközben a forráselvonások miatt a honvédség működése is nehézkes” – mondta Demeter.

Kétezer tartalékos vigyázza a katonai létesítményeket
Kétezer tartalékos vigyázza a katonai létesítményeket
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.