Az ügy előzménye: 2011-ben Bayer Zsolt a Megint ugyanaz a bűz című cikkében Nick Cohent, a The Guardian tudósítóját, Daniel Cohn-Bendit EP-képviselőt és Schiff Andrást emlegette, aki a Washington Postnak küldött olvasói levelet. Mindhárman a médiatörvényt bírálták, Schiff pedig szót emelt a magyarországi antiszemitizmus és raszszizmus ellen is.

„Magyarországból »bűz árad« – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff” – olvasható Bayer 2011 januárjában megjelent publicisztikájában. A szerző szerint „sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben”. Ezzel vélhetőleg arra utalt, hogy a tanácsköztársaság bukása után a Pest megyei település határában kommunistagyanús személyeket – köztük számos zsidót – gyilkoltak meg.

Erről a nemzetközi felháborodást keltő cikkről beszélgetett pár nappal később a Klubrádióban Bolgár György és Feldmájer Péter. Annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a cikk alkalmas a zsidók elleni uszításra. Bayer ezt kifogásolta a bírósági keresetében,mondván, hogy alaptalanul emlegettek a cikkel és vele kapcsolatban antiszemitizmust, mert a három személyt csak a médiatörvényről folyó polémia kapcsán említette, amely rossz színben tüntette fel Magyarországot. Vagyis: csak egy politikai vitára reagált, és ezt arra használták fel, hogy őt antiszemitának, rasszistának minősítsék.

A Fővárosi Bíróság elutasította Bayer keresetét, de az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta, és Bayernek adott igazat. Erről a Magyar Hírlap Bayer nem antiszemita címmel számolt be. Tegnap viszont – tájékoztatta szerkesztőségünket Feldmájer Péter – a Kúria felülvizsgálati eljárás során megváltoztatta az ítélőtábla döntését, és véglegesen elutasította Bayer igényét, kimondva: a cikkel kapcsolatos vélemény nem sértette a publicista személyiségi jogait, mert a cikkből Bolgár és Feldmájer okszerű következtetéseket vont le.

Rosta Márton, Bolgár György ügyvédje kérdésünkre elmondta, hogy álláspontjuk szerint a helyzet egyértelmű volt: Bayer a médiatörvényt nehezen félreérthető módon kapcsolta öszsze a történészek által durva zsidóellenes atrocitásként értékelt orgoványi vérengzéssel, hiszen három, köztudottan zsidó származású személyt nevezett meg. A jogszabályt mások is kritizálták – tette hozzá –, ezért a cikk üzenete elég világos. Az ügyvéd – és most már a Kúria – szerint szó sincs tehát arról, hogy Bayer véleményének a rádióbeszélgetés során a cikkből nem kiolvasható többlettartalmat tulajdonítottak volt. A bíróság ugyanis kimondta: az írás antiszemita, rasszista uszítás.

A verdikt a magától értetődőt most már hivatalosan is magától értetődőnek minősítette – az ítélet kapcsán Bolgár mindössze ennyit kívánt nyilatkozni.

Bolgár György a Klubrádióban