Egyházak jogbizonytalansága
Az egyházakról és a vallásszabadságról szóló, 1990-ben elfogadott törvény csupán száz támogatóhoz kötötte az egyházalapítást. A jobboldal többször is szigorítani akarta a törvényt, de korábban ehhez nem volt meg a kétharmados többsége. A mostani ciklusban a kormánypártok már nem szorulnak az ellenzék támogatására. A KDNP-s Szászfalvi László vezetésével hónapokon át folyt az egyeztetés az egyházakkal, aztán a parlament elé terjesztett – amúgy a kormány által is jóváhagyott – javaslatot a Fidesz az utolsó pillanatokban teljesen felülírta. A kaotikus körülmények között elfogadott törvényt nevezte Semjén Zsolt „kodifikációs remekműnek”.
Semjén ezzel nyerési esélyekkel indulhatna a politikai melléfogások versenyében. Nehéz lenne számba venni, hogy az elmúlt évek során milyen változásokon ment át a jogszabály, amit az Alkotmánybíróság kétszer is visszadobott. Amikor már úgy nézett ki, hogy a törvény révbe ér, a javaslatot hetekkel ezelőtt a Fidesz–KDNP váratlanul levette a napirendről, és egyre csak húzta-halasztotta az elfogadását.
A most, nagy nehezen megszavazott előterjesztés a már korábban elismert egyházakat nem piszkálja: a többi vallási közösségnek azonban újra ringbe kell szállnia, ha erkölcsi és anyagi előnyökkel járó egyházi státuszban akar működni. Az időtartamhoz vagy létszámhoz kötött feltételeket első körben a „szakminisztérium”, azon belül egy szakértőkből álló testület vizsgálja, majd a parlament vallásügyi és nemzetbiztonsági bizottsága, végül pedig az Országgyűlés következik.
A nemzetbiztonsági bizottság feladata annak megállapítása, hogy a vizsgált szervezet nem jelent-e „nemzetbiztonsági kockázatot”. Az ilyesmi ugyanis kizáró oknak számít. (A szocialisták korábban kifogásolták, hogy – mivel az eljárás zárt ajtók mögött folyik – az esetleges elutasítás okairól nemhogy a nyilvánosság, még az érintettek sem fognak értesülni.) Ha egy közösség nem felel meg a kritériumoknak, de a döntéshozók bizonyítottnak látják, hogy valóban vallási tevékenységet végez, akkor vallási szervezetként folytathatja. Érdekességként említjük: a fideszes Lázár János két éve még arról értekezett a parlamentben, hogy méltánytalan lenne ezer támogató meglétéhez kötni az egyházi elismerést („az ezer fővel ne szorítsunk ki kis vallási közösségeket”). A mostani törvényben viszont a feltételek között szerepel, hogy az adott egyháznak – ha nem tud százéves nemzetközi működést felmutatni – a népesség legalább 0,1 százalékát kitevő tagsággal kell rendelkeznie. Praktikusan ez mintegy tízezer embert jelent.
Az egyik gond éppen a taglétszámra vonatkozó előírásból adódik. Az egyházak jelentős része nem vezet tagnyilvántartást (vagy nem a hagyományos értelemben vett tagnyilvántartást vezet). Másfelől: a vallási hovatartozás szigorúan védett személyes adat, a vallási közösségek – idézzük Karsai Dániel álláspontját – nem kötelezhetők a lista kiadására. Ha viszont senki nem ellenőrzi (mert nem ellenőrizheti) a taglétszámot, akkor ennek az előírásnak semmi értelme.
A szocialista Lendvai Ildikó kérdésünkre elmondta, hogy a zárószavazás előtt mintegy 60 oldalnyi módosító indítvány érkezett, ami – a tartalmi szempontoktól eltekintve – önmagában mutatja, milyen tébolyító hercehurca zajlik a törvény körül, technikai értelemben véve is mennyire pancser munkát végzett a kormányzati oldal. Az MSZP szerint a lényegi problémákat a jogszabály nem oldja meg. Marad a jogbizonytalanság: végső soron továbbra is a politika és a kétharmados parlamenti jobboldal dönti el, melyik vallási közösség lehet „bevett” egyház.
Megfizet a Jobbik a rendbontásért
Negyven jobbikos képviselő egyhavi tiszteletdíjának megvonásáról döntött a parlament. A Jobbik képviselői megzavarták a földtörvény múlt pénteki zárószavazását. Egy nagy, „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú molinóval az elnöki pulpitusra vonultak, és a levezető elnök többszöri figyelmeztetése ellenére sem hagyták el. A jobbikos politikusok büntetése – amelyet Latorcai János, a T. Ház alelnöke azzal indokolt, hogy közvetlen fizikai erőszakkal fenyegető magatartást tanúsítottak – összesen nagyjából 17 millió forint.
A parlament harmadával csökkentette három, az LMP-hez tartozó független képviselő – Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett – tiszteletdíját. Ők molinóval és megafonba beszélve tiltakoztak a földtörvény elfogadásakor.
