„A kormány az állampolgárok túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatban történő tájékoztatása érdekében” felhívja a közigazgatási és igazságügy-minisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy gondoskodjanak a kormányfő levelének soron kívüli elküldéséről. A felmerülő költségekre a hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban nincs utalás.

A Fidesz-kormány eddig is szívesen levelezett a polgárokkal, és a 2010-es választási győzelem után szinte azonnal bejelentették: öt nagy ügyben nemzeti konzultációk sorozatát folytatják majd. A témák: a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpra állítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszaállítása.

Elsőként a közbiztonság helyzetéről kívántak konzultálni, és már májusra össze is hívták az első rendezvényt Ózdon. Ott a kormányfő azt ígérte, hogy a kabinet hivatalba lépése után két hét alatt igenis javulhat a közbiztonság. A kilátásba helyezett akciónak azonban ez volt az első és egyben az utolsó eseménye.

Az első levélre azért nem kellett sokáig várni: Szijjártó Péter 2010 szeptemberében jelentette be, hogy a nemzeti konzultáció keretében minden nyugdíjast megkeresnek. A hivatalos tájékoztatás szerint a kérdőíveket 1,7 millió érintett háztartásba küldték, s azt ígérték, hogy a költségeket – a küldemény elkészítése állítólag tíz forint volt – a Fidesz állja. Nem akarják követni a szocialista kormányoknak azt a szokását, hogy a választások közeledtével közpénzeket költenek állami intézmények, kormányzati szervek reklámjaira – hangsúlyozta a miniszterelnök szóvivője. A nyugdíjasokat különben arra kérte Orbán Viktor, hogy osszák meg vele a gondjaikat, és nem egészen két hónap alatt mintegy kétszázezren válaszoltak neki.

Konzultáció az új alaptörvényről

Ugyanazon esztendő decemberében újabb levél ment a szépkorúaknak. Abban a miniszterelnök arról adott tájékoztatást, hogy biztonságba helyezte a nyugdíjakat, a gáz ára pedig nem fog emelkedni a kis fogyasztású háztartások számára. A levelet a nyugdíjbiztosító küldte ki, s azt kétmillió 850 ezer nyugdíjasnak postázták – de ezúttal közpénzből. A számla hivatalos közlés szerint 222 millióra rúgott.

A következő konzultáció 2011 februárjában következett, amikor az új alaptörvénnyel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Egyebek mellett arról kérdezték az embereket, hogy csak az állampolgári jogokat, vagy a kötelezettségeket is deklarálják-e az alkotmányban, korlátozzák-e az állam eladósodását, s kapjanak-e védelmet olyan közös értékek, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség. A kérdőíveket – amelyekre állítólag félmilliárd forintot költöttek – 920 ezren küldték vissza.

Pár hónappal később ezt követte a szociális konzultáció. Akkor egyebek mellett a védett kor intézményének bevezetéséről, a közműdíjak állami korlátozásáról, a gyógyszergyári lobbi hatalmának megtöréséről kérdeztek. Ugyanakkor ki-ki eldönthette: a szociális segély helyett inkább biztosítsanak-e munkát, s ha valaki mégis támogatásra szorul, azt pénzzel vagy alapvető szükségleti cikkekkel segítsék-e. Erre a kérdőívre 1,1 millióan válaszoltak, de a felnőttek mellett a 16 évnél idősebb gyermekek is kaptak levelet.

Tavaly tavasszal 16 kérdéssel folytatódott a konzultációsorozat, amikor a gazdaság volt a téma. Többek között arról kérték az emberek véleményét: kell-e támogatni a fiatalok és a kisgyermekes anyák munkába állását, tegyék-e adómentessé a nyugdíjaskorukban továbbdolgozók fizetését, emeljék-e a minimálbért? Körülbelül hétszázezer válasz érkezett, vagyis az érdeklődés a szokásosnál szerényebbnek bizonyult. A költségeket 861 millióra taksálták, tehát egy válasz 1200 forintba került.

A múlt év augusztusában újabb leveleket kézbesített a posta. Abban nem konzultációra szólítottak fel, csak azt közölte Orbán, hogy a kormány a munkahelyvédelmi akció keretében „olyan szociális járulékcsökkentést” hajt végre, amely csaknem egymillió álláshely megőrzését szolgálhatja. Korábban ennyi új munkahelyet ígértek. Az intézkedés lényege egyébként az volt, hogy a fiatalok és az idősebbek, a szakképzetlen munkavállalók, illetve a kisgyermekes anyák foglalkoztatása bruttó százezer forintos fizetésig olcsóbb lett.

Idén tavasszal a határon túli magyarok következtek. A miniszterelnök 160 ezer, a kedvezményes honosítási eljárásban állampolgárságot szerzett személyt keresett meg. Azt is ígérte, rendszeresen kapnak majd tájékoztató leveleket. A küldemények elkészítése és postázása nem egészen 46 millióba került.

A négy nemzeti konzultáció mellett a kormány két alkalommal levelet küldött a nyugdíjasoknak, majd a munkahelyvédelmi akcióról kaphattunk tájékoztatást, később következtek a határon túliak, s most megint mi jövünk. De kaptak kormányzati levelet a rendőrök, a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak is. Mindez összességében a hivatalos – egyes vélemények szerint alulbecsült – költségeket összegezve is legalább három-négymilliárd forintba kerülhetett.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól szerettük volna megtudni, hogy a mostani akció mennyibe kerül, de választ csak szerda délelőtt kaptunk. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos miniszterelnöki leveleket  azok a magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok kapják meg, akik  2013. május 31-ig betöltötték a 17. életévüket – tudtuk meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtószolgálatától. Az első levelek kézbesítése előreláthatóan a jövő hét folyamán fog megkezdődni. Addig a  vonatkozó határozat szerint a konzultációs folyamat keretében a következő feladatokat kell ellátni: miniszterelnöki levelek nyomdai előállítása, megszemélyesítése, a küldemények összeállítása, a borítékok nyomdai előállítása és ezt követően a címzettek részére való soron kívüli megküldése. A nyomdai költségek és terjesztési költségek jelenleg becslés alatt vannak.

A politikai marketingküldemények egy része olvasatlanul kerül a kukákba

A levélkampányok eddig sem bizonyultak különösebben sikeresnek – állítja Juhász Attila politológus, a Political Capital munkatársa. Szerinte egyértelműen ezt támasztja alá, hogy a nemzeti konzultáció címzettjeinek csak töredéke válaszolt, s még a kormánypárt potenciálisan kétmilliós szavazótáborának nagyobb részét sem sikerült mozgósítani.

Az efféle politikai marketingre az emberek valószínűleg úgy reagálnak, mint a valódi reklámküldeményekre: akit valamiért érdekel, az megnézi, mit kapott, a legtöbben viszont olvasatlanul dobják a szemétbe az efféle szóróanyagot – véli a politológus. Vagyis: ilyen módon az üzeneteket a Fidesz főként a saját híveihez tudja eljuttatni, mások pedig inkább bosszankodnak és pénzkidobásnak tartják, hogy a kormány közpénzen kampányol.

Juhász Attila mindazonáltal érti, hogy a kormánypártok számára fontos kérdést napirenden kívánják tartani, mert a túlzottdeficit-eljárás lezárása valóban jelentős eredmény. A Fidesz ezzel a korábbi kormányoktól markánsan megkülönböztetheti magát – amelyek egyre csak növelték az államháztartási hiányt –, emellett hangoztatja: sikeres szabadságharcot vívunk az Európai Unió ellen, és most csatát nyertünk.

Juhász Attila kérdésünkre leszögezte: ha az ellenzék képes lenne a határozottabb fellépésre, lecsaphatná persze a labdát, hiszen a GDP-arányos hiányt megszorító intézkedések sorával sikerült csak elérni. Másfelől nincs könnyű dolguk – tette hozzá a politológus –, mert a „csomagok” sorozata csak közvetve sújtja az embereket, és sokan nehezen látják át, hogy például a különadókat mi fizetjük meg, miként a kétségkívül ügyes kampányfogásnak tűnő rezsicsökkentés árát is. A közpénzek pazarlására való határozottabb utalásokkal viszont szerinte könnyebben célt érnének – közölte a Political Capital munkatársa.