El lehet képzelni, hogyan nézne ki a parlament, ha mindenkinek lenne egy „remek” ötlete, és azt meg is valósítaná a plenáris üléseken. „Minden frakció kifeszítené a maga molinóját szív küldi szívnek jegyében, üzenetként a választóknak, vagy a képviselők integethetnének a kameráknak, hogy „itt vagyok, anyu!”. Nem megengedhető, hogy „bolhacirkuszt” csináljanak a törvényhozásból – ezt Kövér László nyilatkozta az MTI-nek korábban, tehát nem a múlt hét pénteki jobbikos pulpitusmegszállás volt az apropó: a házelnök már tavaly új szabályokat látott indokoltnak a parlamenti viselkedéskultúrát illetően.

Nincs róla hivatalos döntés, de a Népszabadságnak ismert kormánypárti politikusok azt mondták: még e ciklus alatt, élve a kétharmados lehetőséggel, meg kellene alkotnia az Országgyűlésnek egy teljesen új házszabályt a 2014-es választások utáni időszakra. – A Fidesz-frakció meg fogja fontolni, hogy elég-e a módosítás, vagy szükséges egy új házszabály elfogadása még a választások előtt – nyilatkozta lapunknak Gulyás Gergely. A Fidesz jogi szakpolitikusa szerint azért is kell mérlegelni, hogy ez az Országgyűlés biztosítsa az új házszabályt, hogy az új parlamentnek a kissé nehézkes kormányalakítás után ne ezzel kelljen kezdenie a ciklust.

Jobbikosok a házelnöki pulpituson

Hiszen például a kisebbségi „szószólói” intézmény megjelenése, másrészt a jelenlegi házszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a kisebb, 199 fős parlament működni tudjon jövőre. Munkatársunk felvetésére, miszerint a Fidesz–KDNP-kétharmad már elfogadott egy teljesen új alkotmányt az Orbán Viktor által megálmodott „centrális erőtér” megszilárdítására, és az új házszabály is nyilván a Fidesz által kívánatosnak tartott parlamenti „játéktér” kereteit biztosítaná, Gulyás Gergely úgy reagált: „Mindenki nyerni akar a választásokon. Ha most fogadunk el új házszabályt, annak az lenne az előnye, hogy még senki sem tudja, ki nyer, ki veszít.”

A KDNP-s Rubovszky György indítványára a T. Ház számos ponton módosította (illetve fogja módosítani) a házszabályt; megalakulhat az LMP-frakció, mivel az alsó határt háromfősre viszik le, s lehetővé válik a képviselők tiszteletdíjának mérséklése a T. Ház tekintélyét sértő kifejezések használata miatt. A jövőben a képviselők nem a megválasztásuktól, hanem csak az eskü letételétől lennének jogosultak tiszteletdíjra. A nem képviselő háznagy a miniszterekkel megegyező juttatásban részesülhetne (jelenleg a fideszes Mátrai Márta a háznagy). A T. Házban ötperces időkeretben felszólalhat az a képviselő, akinek mentelmi ügye a plenáris ülés elé kerül. A Rubovszky-féle házszabály-módosítás szerint a kormány napirend előtti felszólalásaira a képviselőcsoportok részéről a jövőben nem csak a frakcióvezetők reagálhatnának.

Azaz az ellenzéki szerepre is van parlamenti forgatókönyve a kormányoldalnak. (Orbán Viktor biztosan nem lesz frakcióvezető a következő ciklusban sem, de mint pártelnök-képviselő adott esetben az ellenzéki széksorokból is reagálhat majd a kormányfelszólalásokra.) Rubovszky György lapunknak pénteken azt mondta, mindenképp szükség van egy új házszabályra, a kisebb parlament, a létszámcsökkentés miatt is végig kell gondolni számos rendelkezést. „Bár sokat szidtak minket az új alaptörvény miatt, de ugyanaz volt a helyzet, mint most, a régi alkotmányt foltozgattuk” – tette hozzá. A házszabályt kétharmados többséggel lehet módosítani, és kétharmad szükséges egy új elfogadásához is.

Arra, hogy jó-e az, ha a mostani kétharmad alkot meg és szavaz meg a következő ciklusra szóló teljes házszabályt, Rubovszky György azt a választ adta: a házszabály-módosítások konszenzussal jönnek létre, ez 1994-ben is így volt. – „Milliószor” módosítottunk azóta. De hogy az új parlament működőképességét az nehezítse, hogy fél évig rágódjunk az új szabályokon rutin és gyakorlat nélkül, az nem sokat ígér – jegyezte meg. A Horn-kormány alatt volt olyan terv az akkori szocialista-szabaddemokrata, több mint 70 százalékos többséggel rendelkező parlamenti erő részéről, hogy az alkotmányt csak négyötödös többséggel lehessen átírni. Rubovszky György arra, szerinte a négyötödös feltétel alkalmazható lenne-e a házszabály esetén, nemlegesen reagált, megismételve: a szokások szerint mindig konszenzussal születtek meg az új rendelkezések.

Kövér László már tavaly nyilatkozott az elképzeléseiről; ezek szerint ahhoz, hogy a parlament koncentráltan tudjon a plenáris üléseken dönteni, vitázni, több idő jusson a bizottsági munkára, valamint az egyéni képviselők választókerületi munkájára, nagyjából „az 1998 és 2002 között már kipróbált irányba kellene mozdulni”. Azzal a különbséggel, hogy hetente lenne interpellációs blokk az Országgyűlésben, és két- vagy háromhetenkénti plenáris ülésezés. A házelnök a törvények parlamenti részletes vitáját is feleslegesnek ítéli, ez „üres, unalmas, néha személyeskedő szócséplés, szegény gyorsírókon kívül a kutya nem figyel oda, sokszor még a levezető elnök is elbóbiskol a pulpituson”.

A részletes vita helyett szerinte „egy törvény-előkészítő bizottságban zajlana a módosító javaslatok formálása és összegzése”. A törvény-előkészítő bizottság a mostani alkotmányügyi bizottság idevágó funkcióját venné át. Ez a testület létszámában, politikai súlyában is a legerősebb bizottság lenne, elnökét a mindenkori kormánypárti többség adná, és oda minden frakció a „legjobb erőit”, a legfelkészültebb szakértőit delegálná – nyilatkozta tavaly a távirati irodának, már nyilván az új házszabállyal kapcsolatos terveit körvonalazva.