A szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint a „védelmük” alatt álló hatóságoknál ma már komolyan számolnak azzal, hogy az őket esetleg lefizetni próbáló szabálysértő esetleg az NVSZ embere, aki törvényi felhatalmazás alapján vesztegethet és követhet el szabálysértéseket, de akinek a lefizetése azonnali állásvesztéssel jár. Épp ezért évről évre többen jelentik azonnal a parancsnokuknak, ha megpróbálják lefizetni őket.

Ezzel együtt persze nem zárható ki az sem, hogy egyesek „csak” konspiráltabban korrumpáltatják magukat, mint eddig. Az viszont tény, hogy az NVSZ-nek a hatályos jogszabályok alapján készült statisztikái erősen torzítanak. Lapunk információi szerint tavaly a védelmi szolgálat papíron 644 úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot végzett, azaz ennyiszer követtek el hatóságok munkatársai előtt tervezetten olyan szabálysértéseket, amelyek miatt azoknak intézkedniük kellett volna.

Úgy tudjuk, valójában csak 124 vizsgálatot folytattak le, a többi (520!) esetben ugyanis a vizsgálat valamilyen okból meghiúsult. Vagy a „célszemély” szolgálati beosztása változott, s ezért kerülték el a védelmi szolgálat emberei, máskor az illető, akinek csapdát állítottak volna, egyszerűen nem vette észre az NVSZ munkatársainak szabálytalanságát, emiatt nem intézkedett velük szemben, így pedig nem derülhetett fény arra sem, hogy az illető, ha intézkedik, törvényesen teszi-e. Belügyi források szerint a ténylegesen lefolytatott 124 megbízhatósági ellenőrzésen nyolcan akadtak fenn, szinte valamennyien korrupció miatt.

A szolgálat szeretné, ha a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó szabályokat némiképp módosítanák – tudta meg lapunk. A hatályos előírások szerint ugyanis a vizsgált személyt értesíteni kell, ha vizsgálat indult ellene, és az nem tárt fel semmi kifogásolhatót. Akkor is, ha az illető esetleg észre sem vette a védelmi szolgálat embereinek szándékos szabályszegését. A szolgálat azt szeretné, ha csak akkor kellene értesítést küldeniük, ha az illető reagált a csapdahelyzetre, és úgy járt el, ahogy az tőle elvárható. (Aki hagyja magát lefizetni, azt nem kell értesíteni, mert feljelentik, s az ügyészségtől úgyis megtudja, hogy „rossz emberektől” fogadott el pénzt.)

A szolgálat végzi a védett szervezetek munkatársai „kifogástalan életvitelének” ellenőrzését is. Azt vizsgálják, hogy a hivatásosok a magánéletükben is betartják-e a törvényeket, nem pletykálnak-e ki titkokat, nem tartanak-e kapcsolatot bűnözőkkel és így tovább. A múlt évben több mint 4600 vizsgálatból 106 esetben állapítottak meg kifogásolható életvitelt. Az érintettek közül, akik a védelmi szolgálat jelentése miatt elveszítették az állásukat vagy a beosztásukat, ketten fordultak munkaügyi bírósághoz, de egyiküknek sem sikerült megváltoztatnia az ügyében meghozott döntést.

A döntő többség életvitelében az a leginkább kifogásolható, hogy információt szivárogtatnak ki olykor olyan személyeknek is, akikről maguk sem tudják, kik ők valójában, és miért érdeklődnek egy bizonyos téma, ügy vagy nyomozás iránt.

A „szivárogtatók” nagyon kevés kivételtől eltekintve egyszerűen csak fontosságukat, jól értesültségüket, bennfentességüket akarják fitogtatni, és nem pénzért vagy más előnyért adják ki az illetéktelenekre nem tartozó titkokat. Ám sok beosztásban ez is főbenjáró bűn, mert nyomozások sikerét, rendőrök, tanúk és hozzátartozóik biztonságát veszélyeztetheti – magyarázzák a védelmi szolgálat illetékesei.

Az NVSZ hatásköre július elsejétől tovább bővül: 70 ezer kormánytisztviselő „védelmét” is ellátja majd. Miután ezzel párhuzamosan mindössze 45 új munkatárs felvételére kapott lehetőséget a szolgálat, nem valószínű, hogy rövid időn belül nagy számban végezne majd e közben megbízhatósági vizsgálatokat.

Közúti igazoltatás, ma még húszezer forint a helyszíni bírság felső határa