Rákkeltő gyógyszer? Megkérdeztük a kezelőorvost
Önök tapasztaltak a cikkben jelzett mellékhatást a hazai betegek körében?
Nem.
Ha tapasztalnának, mit tudnának tenni?
Ez eddig mindössze csak elemzés egy szaklapban. Ebből csak az következik, hogy adatokat kell gyűjteni a tisztánlátás érdekében, addig nem is lehet véleményt formálni, amíg a cikk állításait nem tudjuk kellően alátámasztani. Szeretném elmondani, hogy egy inzulinnal kapcsolatban négy évvel ezelőtt kezdődött ugyanez a médiaérdeklődés, minden újság a címlapjára tette a történetet, és a szer veszélyeiről értekezett. Négy év után az EMA kiadta, hogy egyáltalán nincs kockázata a szer használatának. Akkor is adatokat kezdtek gyűjteni, és kiderült, hogy ezzel az adott inzulinnal kapcsolatban nincs daganatos kockázatnövekedés. Akkor most ön, mit tenne?
Ha az Amerikai Gyógyszerügyi Hatóság a saját mellékhatás-jelentésére alapozva azt írja, hogy az adott szer szedői között 25-szörösére emelkedett a hasnyálmirigy-gyulladás, és 23-szorosára a hasnyálmirigyrák előfordulása azokhoz képest, akik más szert szednek, akkor legalábbis gyanakodnék…
Adatokat kell gyűjteni, az ok-okozati összefüggést bizonyítani kell. Ma nincs elegendő adat ahhoz, hogy azt tudjuk mondani, hogy A vagy B állítás az igaz. A gyógyszeriparban rettenetesen erős érdekek feszülnek egymásnak, ezt a tényt is mindig szem előtt kell tartani.
De szakmai kollégiumként azt sem mondják, hogy az orvosok kontrollálják a saját betegeiket, akiknek ezeket a szereket írják föl?
Van mellékhatás-bejelentési kötelezettsége mindenkinek, igaz, Magyarországon ez gyengén működik. Minden forgalomba kerülő gyógyszernél előírás, hogy a mellékhatás-adatok alapján újra kell értékelni a használatát. A kérdés az, hogy az inkriminált szerről van-e elég adat. Ha tegnap megjelent egy cikk, ami egyébként mindenképpen figyelmet érdemel, akkor jelenleg csak az a teendő, hogy adatokat kell gyűjteni a tisztánlátás érdekében. A gyakorló orvosok a gyógyszereket a lelkiismeretük szerint és az alkalmazási előírás szerint használják, s ez eddig nem változott meg.
Hogyan gyűjtik a hazai orvosok az adatokat? A hatóság ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ők egyetlen hazai mellékhatás-jelentést sem kaptak e szerrel kapcsolatban.
Ez a vita nem Magyarországon fog eldőlni, hanem nemzetközi szinten. Az Európai Közösségen belül egyébként is centralizáltan zajlik a gyógyszer-regisztráció. A két vezető gyógyszerügyi hatóság, az amerikai és az európai dönt majd arról, hogy mit kell lépni, illetve indokolt-e egyáltalán valamilyen korlátozó jellegű lépést tenni. A közelmúltban publikált szakmai cikket mindenképpen olyan figyelmeztető jelnek kell venni, ami további vizsgálatokat igényel. Nyilvánvaló, hogy a szükséges lépéseket a hatóságok meg fogják tenni. Az érintett gyógyszergyáraknak azonban a hatóságok munkáját maradéktalanul segíteniük kell. Ebben az egyik igen fontos lépés az adott gyógyszerrel kapcsolatos fejlesztési vizsgálati eredmények maradéktalan átláthatóságának biztosítása lenne.
Ezt értem, csak azt hittem, hogy a hazai orvosok egy ilyen hír láttán aggódni kezdenek a betegeikért.
Az orvosok mindig aggódnak a betegeikért. A komoly orvosok azonban tudják, hogy más kategóriát jelent a médiahír és mást a szakmai hír.
És minek kéne történnie ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést találjanak a hír és a gyakorlat között?
Szakmai kérdések nem a napilapok hasábjain dőlnek el.