Trafik- után patikaosztás
A módosítás szerint ha a gyógyszertári vállalkozásban, illetve a láncok által üzemeltetett üzletekben az elővásárlásra jogosult ott dolgozó gyógyszerész vagy gyógyszerészek csoportja az eladás bejelentése és a vételár közlése után 30 napon belül nem jelentkezik a tulajdonhányadra, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az érintettek nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal. Ebben az esetben pedig az állam lép be helyettük vásárlóként. Egy kormányrendelet határozza meg majd, hogy pontosan ki gyakorolja az állam helyett a tulajdonosi jogokat. Szakértők szerint a feladattal valószínűleg a GYEMSZI-t bízhatják meg. Az állami tulajdonú patikaüzletrészeket három éven belül pályázaton hirdetné meg újra az állam. A patikai hitelprogram is biztosítana egyfajta állami befolyást a gyógyszertárak irányításában. Az elvileg július elsejétől már elérhető hitelkonstrukció része az is, hogy ha a patikusok nem bizonyulnának hitelképesnek az állami kamattámogatású kölcsönre, akkor egy állami tőkebefektetési társaság is vásárolhat a nevükben és a megbízásukból üzletrészt. Ezt az érintett a futamidőn belül opciós jogával élve kivásárolhatja. Míg a tranzakcióra megbízást adó patikus nem fizeti ki az üzletrészét, addig az állami pénzügyi vállalkozás lesz a gyógyszerész helyett a patikatulajdonos.
Az állami patikatulajdonlást erősíti az is, hogy a vásárlásban érintett gyógyszerészek közül elég sokan gondolkodnak úgy, hogy valójában nem akarnak patikatulajdont. Az állami hitelfelvételnek további akadálya, hogy sok gyógyszerésznek van még korábban szintén patikavásárlásra felvett svájcifrank-alapú hitele, amelyet az egyre csökkenő bevételei mellett alig-alig tud törleszteni, és nem akar még jobban eladósodni. Ez utóbbit bizonyítja a GKI-EKI friss felmérése is. Eszerint a tulajdonváltásban érintett gyógyszerészek 63 százalékának nincs saját mobilizálható tőkéje az előírt 25 százalékos tulajdonrész eléréséhez sem. Mindössze az érintettek négy százaléka veheti igénybe a hitelprogramot. Szakértői becslések szerint az állam ezért legkevesebb 500-600 patikában, főként a láncban működőkben szerezhet többségi tulajdont.
Orbán Viktor tavaly júliusban ígérte meg a Magyar Gyógyszerész Kamara képviselőinek, hogy a kormány felgyorsítja a patikák visszavásárlásának folyamatát. A kormány már a legelső intézkedéseivel felszámolta a patikaliberalizációt. Az erről szóló törvényben akkor még úgy rendelkeztek, hogy 2017. január elsejéig minden patikában az ott dolgozó gyógyszerésznek kellene birtokolnia a vállalkozás 51 százalékát, és az első 25 százalékot 2014 januárjáig meg kell szerezniük. Ezt a folyamatot gyorsította föl a tavaly nyári miniszterelnöki ígéret az újabb törvénymódosítással. A szabályozás szerint mindazoknak, akiknek négynél több gyógyszertárban van tulajdonrészük, azt el kell adniuk. Hasonló tulajdonrész-eladásra kényszeríti a jogszabály a patikaláncok tulajdonosait is. Amely patikavállalkozásban határidőre nem történik meg a tulajdonrész átrendezése, azt az Országos Tisztiorvosi Hivatal elvben bezárhatta volna, ám a mostani módosítással erre nem lesz szükség, mert ha átmeneti időre is, de az államé lesz az üzlet.
