Ahhoz képest, hogy Semjén Zsolt eredetileg kodifikációs (jogalkotási) remekműnek nevezte, az Alkotmánybíróság eddig kétszer dobta vissza az egyházi törvényt, a kormányzat pedig kénytelen volt többször átdolgozni. A mostani előterjesztéssel is akadnak azonban problémák. A benyújtott jogszabályt a múlt hónapban váratlanul levették a napirendről. A kormánypárti politikusok arra hivatkoztak, hogy a nagy keresztény egyházakkal még folynak a kulisszák mögötti egyeztetések.

A parlament elvileg csak egy héttel halasztotta el a zárószavazást, de azóta már több mint három hét telt el. A fejetlenséget mutatja, hogy időközben újabb módosító indítványok érkeztek. Rubovszky György KDNP-s képviselő például úgy látta jónak, ha a parlament a házszabály módosításával rendelkezik arról, hogyan lehet kizárni az egyházak sorából a „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő szervezeteket.

A mostani előterjesztés szerint annak a mintegy harminc felekezetnek, amely korábban már elnyerte az egyházi státuszt, nem kell új kérelmet benyújtania. A többiek akkor válhatnak úgynevezett bevett egyházzá, ha legalább százéves nemzetközi működést tudnak prezentálni, vagy legkevesebb húsz éve léteznek Magyarországon, és taglétszámuk eléri a népesség 0,1 százalékát (nagyjából tízezer embert).

A kormányzati elképzelések több kérdést is felvetnek. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége például nem tartja alkalmasnak a társadalmi támogatottság mérésére a taglétszámot. Az egyházhoz való tartozásról ugyanis az egyházak többségének nincs nyilvántartása, de szerintük nem is vállalható ilyen nyilvántartás létrehozása. Azok az egyházak pedig, amelyek dokumentálják a tagságukat, egymástól teljesen eltérő kritériumok alapján teszik: a „tagságra” így nincs objektív definíció.

Karsai Dániel alkotmányjogász abszurditásnak minősítette, hogy az egyházaknak alkalmasnak kell lenniük az állammal való együttműködésre. A Hit Gyülekezete szerint politikafüggőséget és jogbizonytalanságot okoz, hogy az egyházak elismeréséről, megszüntetéséről szóló döntést a bíróságok helyett egy politikai testület, az Országgyűlés kezébe adná a törvény. Továbbra sincs jogi garancia rá, hogy adott esetben ne lehessen a politikai hatáskörrel vissza is élni.

A pillanatnyi állás szerint a parlament még ma, pénteken szavaz a törvény legújabb változatáról. Persze az előzmények ismeretében erre sem lehet mérget venni, bármi előfordulhat. Akár még az is, hogy tényleg megszavazza.