A mostani kormány nem elsősorban a zene élvezete miatt vonult Fertődre, a „magyar Versailles-ba”, s természetesen a miniszterelnök sem Mária Terézia nyomdokaiban akart járni, már csak azért sem, mert a nyílt színen plebejusnak nevezte saját kabinetjét.

– Egy plebejus kormány tiszteleg a magyar arisztokrácia teljesítménye előtt – indokolta Orbán, hogy mi vitte őket Eszterházára.

A Győri Filharmonikusok zenei nyitánya után nem akárki vállalta a felújított marionettszínház avatási ünnepségének konferansziészerepét. Batta András, a Zeneakadémia rektora beszélt a kastély kulturális jelentőségéről, múltjáról, majd Haydn csúnya feleségéről. A zeneszerző nem jeleskedett a hitvesi hűségben, tudtuk meg, ám nagy átéléssel tudott erről zenélni.

Innentől kezdve a kormánybiztos Zombok Ferenc adott hangot abbéli meggyőződésének, hogy Eszterháza – ahonnan hatvan év után sikerült kiköltöztetni az ott működő iskolát –5-6 év múlva önellátó kulturális központtá válik. Vissza akarják állítani a kisvasutat és a hajózást is – ez utóbbi esetében talán a valóban közeli Fertő tóra gondolt. Jövőre a jószágkormányzó épülete újulhat meg. Az unió egyébként több mint ötmilliárd forintot juttatott a kastély helyreállítására.

E szavak után Batta András ismét színre lépett. Arról értekezett, hogy a 30 éven át Eszterházán dolgozó Haydnt többször is megkérdezték, nem érezte-e magát elszigetelődve. A zeneszerző muzsikus válasza szerint az ő munkájába senki nem szólt bele, ezért eredetinek kellett lennie. Gyanakvó újságíró talán kihallaná az ország első emberének szóló üzenetet a művészi szabadság fontosságáról, ám Batta rendkívül ügyes fordulattal az alkotó függetlenséget összekötötte az ország függetlenségével, s ennek a gondolatnak a szellemében felkérte a miniszterelnököt beszéde elmondására.

– Magyarország akkor újul meg, ha sikerül eltüntetni a szocializmus szellemházait – jelentette ki Orbán, majd váratlan fordulattal „Hiller István professzor urat, szocialista országgyűlési képviselőt” dicsérte, aki helyesen ismerte fel a kastély jelentőségét.

Miniszterelnök után nemigen illik beszélni, ám ez esetben még egy főúri kastély kínosan szigorú etikettjét sem sértette, hogy Batta András Esterházy Pált szólította a színpadra. Ha valakinek, neki volt joga szólni, élt is vele, s –ahogy fogalmazott – „őseim nevében” fogadta a miniszterelnököt és a többi vendéget. Megköszönte a kormány segítségét, s úgy vélte, Gödöllő után Eszterháza lesz „Magyarország második kulturális ablaka” Európára.

Délután a helyi képviselőkkel, a megye nagyvárosainak polgármestereivel és a főispánnal – Orbán következetesen így szólította Széles Sándor kormánymegbízottat – bővített, kihelyezett kormányülést tartottak Fertődön. Ezen a kastély kormánybiztosa azt panaszolta: „A te döntésed volt, miniszterelnök úr”, hogy az Eszterházáról korábban máshová vitt műtárgyak visszakerüljenek, de igen nagy a közgyűjtemények vezetőinek ellenállása.

– A közgyűjtemények állami tulajdonban vannak-e? – tette fel e nyilvánvalóan költői kérdést Orbán Balog Zoltán humánminiszternek, aki erre igennel válaszolt. A miniszterelnök nem hagyta annyiban, azt tudakolta, hogy akkor miért okoz gondot a döntés végrehajtása. Arra utasította a miniszter úrnak, később már Zoltánnak szólított Balogot, hogy szakértők bevonásával, de gondoskodjon róla: a szakminiszter joga legyen eldönteni, hol őrizzék és mutassák be a műtárgyakat.

A helyi képviselők beszámolóit, kéréseit Orbán gyakran szakította félbe „álljunk meg egy pillanatra!” közbeszólással. Ilyenkor valamelyik miniszterének szegezte a konkrét kérdéseket. A rutinosabb kormánytagok számokkal alátámasztott válaszokat adtak. Navracsics Tibor pontosan tudta, hányan fordulnak meg a kormányhivatal győri vagy soproni irodáiban, bár igaz, Németh Lászlóné többször is igen kínos helyzetbe került. Ha nem volna nyilvánvaló, hogy Orbán nem ilyen módszerekkel szokta ellehetetleníteni saját miniszterét, azt gondolhatná a kívülálló: Némethné alkalmatlanságát szerette volna illusztrálni.

Borkai Zsolt győri polgármester azt kérdezte a kormánytól, mikor épülhet meg a várost északról elkerülő út.

– Zsuzsa? – postázta a kérdést Orbán Némethnének, aki többszöri nógatásra sem tudta a konkrét választ. Lázár János segítette ki, kiderült, 2016-ban elkészül a beruházás.

– Igen ám, de mikor adják át a Győrt Sopronnal összekötő autóutat?

– ezt Fodor Tamás soproni polgármester vetette fel.

– Zsuzsa?

– Folynak az előkészületek – rebegte Némethné.

– Ez a Fidesz ígérete volt, be kell tartani – figyelmeztette Orbán, aki azt kérte, immáron Lázártól: szeptemberben mondják meg az embereknek, mikor készül el az út.

– Az előkészületek arra elegendőek, hogy a böcsületünket megvédjük, hiszen történt valami, de ez önmagában kevés – summázta Orbán.

A kormányülésen több dicséret is elhangzott. Firtl Mátyás országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, több nemzet számára példaadóan vezényelte le az árvízi védekezést a miniszterelnök. Orbán ezt azzal intézte el: majd a zárt ülésen jól megdicsérjük egymást. Navracsics Tibor pedig a közigazgatás átalakításáról mondott elismerő szavakat. Ezt miniszterelnöke úgy kommentálta: „Deutsch Tamás mondta nekem: saját magunk dicsérete olyan fontos, hogy nem hagyhatjuk másra”. Ígéretekkel a tarsolyukban távozhattak a térség polgármesterei, képviselői: Győrnek lesz kiállítások megrendezésére is alkalmas sportarénája, Mosonmagyaróvárnak sportcsarnoka, támogatja a kormány a Molnár Ágnes képviselő által megfogalmazott programot arról, hogy Sopron, valamint Fertőd és környéke rekreációs, rehabilitációs térség legyen, Fertőrákoson megépül a barlangszínház, Győrben az elkerülő út, Soprontól a kisalföldi megyeszékhelyig az autóút, Győr és Szombathely között is jobb lesz a közúti összeköttetés. Eszterházára pedig visszatérnek a hajdani vigasságok.