Varga Mihály a kellemetlen és váratlan kormányzati intézkedéseket, a „harmadik fokozatot” a túlzottdeficit-eljárással indokolta, holott londoni elemzők szerint a hónap végén Magyarország hivatalosan is lekerül a szégyenpadról, és a 2013-as költségvetésben eredetileg 400 milliárd forintos szabad tartalék áll rendelkezésre. Az adóemelések mozgásteret adhatnak a kormány számára a 2014-es parlamenti választások előtt, miközben azt is biztosítják, hogy a deficit három százalék alatt marad.

A Népszabadságnak vezető fideszes politikusok és kormánytagok azt mondták, sem elnökségi ülésen, sem kormányülésen nem tárgyaltak a Varga-csomagról. Egyes információk szerint ezt Varga sem látta szükségesnek, inkább Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György MNB-elnök ítélte úgy, hogy „a lépést meg kell tenni”. Így a kalkulációk szerint ugyanis kétszázalékos lehet a hiányszám – azaz túlbiztosítják a mozgásteret.

S hogy miért nem elegendő a miniszterelnök és a még Matolcsy György által meghatározott 2,7 százalék? „Nem szeretnék, ha az a kellemetlenség megtörténne, hogy Brüsszel közvetlenül a 2014-es választások előtt, a kampányfinisben egyszer csak közli, hogy ismét túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben. Ez adott esetben eldönthetné a választásokat a baloldal javára” – mondta egy forrásunk. Vagyis Orbán Viktor minden olyan biztonsági intézkedést megkövetel, amely megakadályozza, hogy Magyarország fél év elteltével Málta sorsára jusson. (Máltán a hiányszám 3 százalék fölé kúszott, és a szigetországot ismét túlzottdeficit-eljárás alá vonták.)

A kormány részéről a Varga-csomaggal, illetve a kétszázalékos hiányszámmal igyekeznek cáfolni minden olyan feltételezést, hogy választási költségvetés készülne. Holott a parlamenti – és az európai parlamenti – választások előtt nyilvánvalóan az készül. Ehhez kellenek források; a miniszterelnök az InfoRádióban a júliusi reklámadó bevezetését sem tartotta kizártnak, most kormányzati források azt valószínűsítik, hogy talán inkább augusztus elsejétől vezetik be, méghozzá a Varga-csomag adóintézkedéseivel szinkronban.

Emellett egyik forrásunk határozottan állította, hogy szeptembertől lesz pedagógusbér-emelés, ami nettó értéken szerinte nem 70 milliárd, hanem mindössze 40 milliárdos kiadás lesz idén, és 2014-ben sem 210, hanem annál lényegesen kevesebb. Varga Mihály Pokorni Zoltán fideszes szakpolitikussal szemben óvatosan fogalmazott az emelést illetően, „de meglesz” – állították munkatársunknak. Szintén őszre hozná előre a Fidesz-frakció vezetője, Rogán Antal a következő rezsicsökkentést is. Forrásaink biztosra állították, hogy formálisan 13. havi nyugdíj nem lesz, „de valamilyen nyugdíjemelés igen”.

Mindez komoly költségvetési kockázat: a banki tranzakciós adóból a vártnál időarányosan sokkal kevesebb pénz folyik be az éves 300 milliárd forint fölötti előirányzathoz képest. Az e-útdíj kapcsán például a tervezett 95 milliárdos tételből legfeljebb 10-20 milliárd landolhat a büdzsében. A pénztárgépek adóhivatali bekötése sem hoz tízmilliárdokat.

Fideszes vezető politikusok ehhez hozzátették, hogy a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés sem eredményez százmilliárdos nagyságrendű pénzeket, méghozzá a kamatfelár-mérséklődés miatt. Az egyik elnökségi tag azzal a meglepő magyarázattal is szolgált, hogy amikor a 2013-as költségvetést tervezték, még azzal számoltak, hogy lesz IMF-megállapodás, és „annak százmilliárdokban kifejezhető, kedvező hatása lesz a büdzsére”.

Jobboldali forrásaink rendre visszatértek a „Brüsszel-fóbiára”, vagyis arra, hogy a miniszterelnök és a Fidesz minden olyan tényezőt ki akar szűrni, ami támadási felület lehet az Orbán-kormányt illetően. „Ezért a túlbiztosítás”. Sokan emlékeznek még Kis Jánosnak arra a HVG-ben publikált írására, amelynek egyik állítása szerint, ha szoros választási eredménnyel győzne a Fidesz, tehát az eredményt a kétharmad által megalkotott választójogi törvény befolyásolta, akkor azután tüntetések jöhetnek, uniós közvetítés, végül új választások. A Népszabadságnak adott múlt heti interjúban pedig Kis János azt mondja: „Orbán már 2012-t a konszolidáció éveként harangozta be, aztán 2013-ra ígérte meg a konszolidációt, és minden bizonnyal ezt fogja ígérni a következő évekre is, ha kormányon marad. A NER azonban összeegyeztethetetlen egy kifelé nyitott piacgazdaság működési feltételeivel. Vagyis nem stabilizálható, amíg Magyarország az Európai Unió tagja, amíg a »centrális erőtér« peremén léteznek ellenzéki pártok, amíg a szabadságjogokat nem számolják föl teljesen”.