Odafigyelnek a választásra is
A magyar jogállamiságot és demokráciát értékelő szöveg módosult, de benne maradtak a magyar kormánynak megfogalmazott ajánlások, valamint az a következtetés, hogy az alkotmányos és jogi környezet folyamatos és gyors ütemű változása, illetve annak tartalma nem összeegyeztethető az uniós szerződés második cikkelyében foglalt alapértékekkel és alapjogokkal. Ez pedig a szóban forgó értékek súlyos megsértésének kockázatát okozza. Ez azért lényeges, mert a második cikkely megszegésének veszélye indíthatja be a végső soron szavazatmegvonással járó hetes cikkely alkalmazását.
A kompromisszumos szöveg szerint azt, hogy a jelentésben szereplő ajánlásokra adott magyar válaszok megfelelők-e, a házbizottságként működő, a frakcióvezetőkből és az EP-elnökből álló testület értékeli majd. A testület dönthet arról is, szükség van-e a hetes cikkely első bekezdésében foglalt, ám még semmilyen szankciót maga után nem vonó eljárás elindítására. A szövegben nincs utalás arra, hogy menynyi időn belül kell a magyar kormánynak reagálnia, és ezt aztán meddig értékelheti a házbizottság. Elvileg erre vonatkozóan még kerülhet be módosítás a dokumentumba. A szövegben az is szerepel, hogy az uniós intézmények képviselőiből álló testület kísérje figyelemmel az ajánlások végrehajtását.
Bekerült a jelentésbe az a szocialista módosító javaslat is, hogy a magyar kormány kérje fel a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy vizsgálja meg a parlamenti választások kapcsán hozott új jogszabályokat és intézményi környezetet, és az utóbbi szervezet küldjön választási megfigyelőket Magyarországra.
Információink szerint kedd éjszakába nyúlóan egyeztettek a frakciók, hogy a lehető legtöbb kompromisszumos módosítót sikerüljön kidolgozni. A liberálisok ugyanis továbbra is gyengének tartották a szöveget, és a hetes cikkely szankciókat is tartalmazó részének minél hamarabbi beindítását szorgalmazták, miközben az Euró pai Néppárt kerülte volna a hetes cikkelyre történő utalást. Hogy a néppárton belül nem egyértelmű a Fidesz álláspontjának támogatottsága, azt a végső szavazásnál tartózkodók magas aránya mutatta meg. A nyolc tartózkodó közül információink szerint ketten az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű konzervatív tömörüléshez tartoznak, négy-hat képviselő pedig a néppárthoz. A Fidesz EP-képviselői által benyújtott módosítók nagy részét leszavazták a hatvanfős szakbizottságban.
Martin Schulz közleményben üdvözölte a jelentéstervezet „nagy többséggel” történő elfogadását. Az EP-elnök aggodalommal vette tudomásul a Velencei Bizottság legutóbbi jelentését, amely súlyos bírálatot fogalmazott meg a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban. A szakbizottságban elfogadott jelentéstervezetet július elején vitatja meg az EP plenáris ülése, amikor további módosítások várhatók a szövegben.
Rui Tavares, a jelentésért felelős zöldpárti portugál képviselő az ülés után elmondta: „A szakbizottság ma kimondta, hogy az EU értékei nemcsak papíron léteznek, hanem kézzelfoghatók az állampolgárok számára mindenhol.” A képviselő kiemelte, hogy a szakbizottság egyetértett a megállapítással, hogy a magyarországi rendszerszerű változtatások iránya összeegyeztethetetlen a kettes cikkben foglalt alapértékekkel. Tavares arra a kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy a kormány elfogultnak tartja a jelentést, elmondta: az ötven kompromisszumos módosítóba a Néppárt is bedolgozott, köztük a magyar kormánynak szánt ajánlásokba is. Hozzátette: „Ha most hagyjuk, hogy rosszabb legyen a helyzet Magyarországon, akkor mit tehetnénk Romániával, ha ott például a magyar kisebbségeket kellene megvédeni?” – érvelt amellett, hogy a magyaroknak is érdekük, ami történik.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a szavazás után közölte: az eredmény várható volt, s bár enyhült a szöveg, az továbbra is elfogadhatatlan számukra. Mint mondta, az EP olyan területeken tenne ajánlásokat a kormánynak, amelyekhez nincs felhatalmazása. Azt is érzékeltette, hogy nem sikerült éket verni a Néppárt és a Fidesz közé.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a szavazás után elmondta: nagy többséggel, a Néppárt segítségével sikerült egy rendkívül egyértelmű, erős és tárgyszerű jelentést elfogadni. Hangsúlyozta, a jelentésben semmi olyan nincs, ami szankciót vetítene előre, s szerinte a magyar állampolgárok szempontjából fontos, hogy a jogállamiságot védi a jelentés. Göncz kitért rá: iszonyatos nyomásgyakorlás és fenyegetés folyt a magyar kormány részéről az utóbbi időben, ami általános megütközést keltett az EP-képviselők körében.
A meghirdetett két és fél óránál gyorsabban véget ért szavazás elején Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő és a szakbizottságot vezető Juan Fernando Lopez Aguilar spanyol szocialista képviselő összeszólalkozott. Morvai az Európai Uniót diktatúrának nevezte. A képviselőnő azt kifogásolta, hogy éjjel kapták meg a kompromisszumos módosítók szövegét, és így nem volt elég az idő a felkészülésre. Erre Lopez Aguilar lefasisztázta a Jobbik képviselőjét. Morvai ezek után az „EU dictatorship” (az EU diktatúra) feliratot tette ki maga elé, amit később – az online közvetítésre hivatkozva – leszedettek vele. Később egyébként egy liberális képviselő megvédte, mondván, maga ugyan nem szívelheti a szélsőségeket, de szerinte a táblát nem szabadott volna levetetni.
