A lefőzött barlangászok

– Egy kicsit izgulok – árulja el az indulás előtt Ónodi Eszter. – Egyszer már forgattam barlangban, de az nem hasonlítható ahhoz, ami ezúttal vár rám. Most csúszni-mászni kell, nekem pedig van egy kis klausztrofóbiám.

A népszerű színésznő nemes cél érdekében gyűrte le a félelmét: az Új Európa Alapítvány jószolgálati nagyköveteként a budai Pál-völgyi barlangrendszerben élménytúrára kísért el egy olyan csoportot, amely hallássérült és értelmi fogyatékos gyerekekből állt. Az alapítvány Mol Gyermekgyógyító Programja támogatja ugyanis a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat Verocs mozgás- és élményterápiás szakosztályát, amely 2004 óta szervez rendszeresen túrákat fogyatékossággal élő gyerekeknek.

Az úgynevezett tanbarlang még az ép fiataloknak is komoly kihívást jelent, kerekes székes, látás-, hallássérült és értelmi fogyatékos gyerekeknek pedig borzasztóan nehéz feladat teljesíteni a két-három órás túrát. Felegyenesedve ugyanis nem lehet sétálni, ellenben létrán, olykor pedig csak négykézláb vagy hason csúszva lehet közlekedni a szűk járatokban.

– Nem pátyolgatjuk a kicsiket – szögezi le Sződy Ferenc, a szakosztály vezetője. – Csak akkor segítünk nekik, ha ők kérik, vagy ha látjuk, hogy muszáj közbelépnünk. Az élményt az adja számukra, hogy kitágíthatják fizikai határaikat. A kerekes székes gyerekeknek például ki kell szállniuk a megszokott tolókocsijukból, a mélyben kizárólag mászva, a kövekbe kapaszkodva tudnak mozogni. Megszenvednek a sikerért, de minden túra után úgy jönnek fel a barlangból, hogy valami komoly dolgot vittek véghez.

Az egyes túrákat alaposan elő kell készíteni. Még akkor is, ha egyébként a programban részt vevő önkéntes barlangászok és megszállott gyógypedagógusok (akik szerelemből, díjazás nélkül vállalják a feladatot) úgy ismerik a terepet, mint a tenyerüket. A gyerekek létszáma alkalmanként 10-12 fő körül alakul, mindegyikükre jut egy-egy felnőtt. A tanév során hetente egy alkalommal indul a speciális barlangtúra, számos iskolából rendszeresen visszajárnak barlangászni a sérült gyerekek.

– Óriási élmény ez számukra, hiszen egész évben gyógytornára járnak, igazi felüdülés, ha kimozdulhatnak a tornateremből – mondja Zsbánné Forrai Judit, az egyik zuglói gyógypedagógiai intézmény szomatopedagógusa, aki minden alkalommal a gyerekekkel együtt leszáll a barlangba. –Értelmi fogyatékos, hallás- és mozgássérült diákokkal járunk ide, akiknek a barlangi túrák hatására javult a mozgáskoordinációjuk, az erőnlétük, de azt is megtanulták, hogy bizonyos helyzetekben kőkeményen be kell tartani a szabályokat.

Sződy Ferenc szerint a fogyatékos gyerekek közül a látássérültek alkalmazkodnak leggyorsabban a barlangi körülményekhez. „Számukra a sötétség megszokott dolog, egyúttal a túra során könnyedén képesek rögzíteni a fejükben a barlang térképét. Akadnak olyan vak gyerekek, akik néhány alkalom után könnyebben eltájékozódnak odalent, mint a barlangászok” – teszi hozzá a szakosztályvezető.

A nonprofit szervezet az elmúlt évben pályázott először anyagi támogatásra. Az Új Európa Alapítvány segítségével az idén meg tudták oldani a sérült gyerekek utaztatását az érintett iskolák és a barlang között.

Ónodi Eszter jószolgálati nagykövetként becsülettel teljesítette az élménytúrát. „Nekem sem volt könnyű, hát még a sérült gyerekeknek. Óriási akaraterőről tettek tanúbizonyságot. Lenyűgöző élmény volt látni őket.”

 

Nem pátyolgatják a kicsiket
Nem pátyolgatják a kicsiket
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.