A helyi közvéleményben a menekültek kérdése sajnálatos módon összekapcsolódott a garázda bűnesetek megszaporodásával, a tábor lakói között ugyanis vannak olyanok, akik a városban bűncselekményeket követtek el. Az elmúlt hetekben algériai és koszovói menekültek által elkövetett rablásokról érkezett hír: a migránsok megtámadtak, leütöttek és kiraboltak több debreceni fiatalt. Ennek következtében a Sámsoni úton és környékén élők – mint mondják – folyamatos rettegésben élnek.

– Tegnap odajött hozzám két fekete. Megijedtem, pedig csak azt kérdezték, tudok-e tüzet adni – meséli egy tizenhét év körüli lány a Sámsoni úton. Azt mondja, neki korábban semmi baja nem volt a menekültekkel, sőt sajnálta őket, hogy háborús helyzet miatt el kellett hagyni a hazájukat, de mostanában olyan sok a rablás a környéken, hogy már fél tőlük. Kérdem tőle, miről ismeri meg őket, de azt válaszolja, hogy ez álszent kérdés.

– Nézzen végig az utcán, és ki fogja szúrni a menekülteket: színes bőrűek, elhanyagoltak, általában ötös-hatos csoportokban közlekednek, s egyszerűen félelmetesek – magyarázza.

Egy negyven év körüli férfi azt meséli, hogy őt két hete támadták meg hátulról. Egy férfi megragadta a nyakát, a társa pedig kiforgatta a zsebeit. Az ellopott pénzével együtt mintegy ötvenezer forint a kára, mert a tárcájában voltak az iratai, s mindet újra kell csináltatnia. A tetteseket a térfigyelő kamerák segítségével pár napon belül beazonosították, s kiderült, hogy a menenekülttábor lakói.

Nem csoda, hogy a történtekből mára politikai ügy lett. Megszólalt Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere is, aki azt mondta: szigorítani kell a menekültügyi törvényt, mert a korábbi liberális szabályozás miatt idén január elsejétől megháromszorozódott a menekültek száma, emelkedett a menekültek által elkövetett bűncselekmények száma is, így a menekülttábor környékén a lakók nem érzik biztonságban magukat.

– Ami most van, tarthatatlan – közölte Kósa, s mint mondta, egyes migránsok az elmúlt hetekben külföldi diákoknak adták ki magukat különböző szórakozóhelyeken, majd fizetés nélkül távoztak. A polgármester szerint véget kell vetni annak, hogy egyesek az utcán is zaklatják az embereket.

Kósa Lajos azt mondta: a korábbi szabályozás szerint mindenkit menekültügyi őrizetbe vettek a kérelme elbírálásáig, de ezt az eljárást az unió menekültügyi biztosa és az ENSZ is kifogásolta. E szabályozást hazánk megszüntette, így idén január elseje óta minden menekült szabadon mozoghat a kérelme elbírálásáig.

A polgármester hozzátette: a szigorítás szerint a jövőben bárkit menekültügyi őrizetbe lehet venni egyedi döntés alapján, s mivel szerinte külföldön a szigorítás híre futótűzként terjed majd, Magyarországot nem lehet tovább bűnözők célpontjává tenni. Hozzátette: Magyarország eleget tesz a humanitárius és emberiességi szempontoknak, de kis ország lévén nem tud ellátni a mostanihoz hasonló menekültáradatot.

A helyiek is abban bíznak, hogy a törvény szigorítása véget vet az áldatlan állapotoknak, a rendőrség határozott föllépése legalábbis némileg megnyugtatta a kedélyeket. A Sámsoni úton kialakult helyzetre ugyanis a Debreceni Rendőrkapitányság is reagált: a városban a készenléti rendőrség állományából huszonnégyen látnak el szolgálatot napi huszonnégy órában, sőt május végétől ezt a létszámot újabb tizenkettővel növelték a menekülttábor környékén, ahol fokozott közterületi ellenőrzést tartanak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az elmúlt egy hétben akárhányszor jártunk a Sámsoni úton, legalább egy járőrkocsi mindig föltűnt az úttesten, és minden egyes alkalommal lehetett látni gyalogos rendőröket is.

A helyzet pikantériája, hogy 2009-ben éppen Debrecenben vezettek be elsőként egy multimédiás tananyagcsomagot azzal a céllal, hogy a diákoknak segítsen megérteni a migrációt és a menekültügyet, s támpontot adjon ahhoz, hogy a gyerekek tárgyilagosan tudjanak gondolkodni a témáról. A „Nem csak számok” című program a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint Debrecen önkormányzata közreműködésével készült el, s az volt a különlegessége, hogy a menekültvándorlással egyetlen oktatási anyag sem foglalkozott korábban.

A cél az volt, hogy az oktatási anyag minél több helyen tananyaggá váljon, s országszerte egyre több iskolában építsék be a tantervbe. Ennek tükrében sajnálatos, hogy Debrecenben mostanra tapinthatóan ellenséges hangulat alakult ki a menekültekkel szemben, annak ellenére, hogy a migránsok nagy része valóban nem bűnöző – csakhogy a cívisvárosban most az összes menekültet a pár tucat garázda alapján ítélik meg.

Ellenséges hangulat