Kivonuló civilek?
A Népszabadság akkor megkérdezte azokat a szakértőket, akik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási esélyeinek növelése terén nemzetközileg is elismerten sokat tettek, de ők addig erről nem is hallottak. Cikkünk megjelenésekor azonban közülük néhányan – az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány munkatársai, Derdák Tibor, a Borsodban működő Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója, Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója – mégiscsak kaptak meghívót az „öt hónapja” működő kerekasztalra.
A minisztérium aztán az első találkozó után kommünikében is beszámolt a kezdeményezésről, megemlítve: a kormányzat szereplőin kívül Hofher József jezsuita szerzetes, Berki Judit, a bátonyterenyei Tanoda vezetője, Heindl Péter tanodavezető, Szabóné Kármán Judit romológus, illetve Gloviczki Zoltán, Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár korábbi helyettese is részt vesznek a munkában. A kerekasztal megalakítása azért is érdekes kezdeményezés a miniszter részéről, mert éppen ő volt, aki a közelmúltban egy szegregált iskola újranyitásának elkötelezett támogatójaként lépett föl.
Az érintett nyíregyházi cigánytelepi iskolát 2007-ben a korábbi városvezetés azért zárta be, mert a gyerekek elkülönítése miatt törvénysértő volt a működése, majd görög katolikus színekben újranyitották 2011-ben. Balog több fórumon is elmondta, szerinte vannak esetek, amikor a roma gyerekek elkülönítése nem szegregáció, hanem „felzárkóztatás”, amit „támogatni kell”. Nyíregyháza azért érdekes példa, mert Balog a szegregációs kerekasztal első ülésén – a találkozó alapján készült emlékeztető szerint – azt mondta, fel kell mérni az eddigi rossz gyakorlatokat, a jó gyakorlatokat pedig össze kell gyűjteni.
Nyíregyházán – tegyük hozzá – valóban konfliktusos volt a telepi iskola bezárása, de ahelyett, hogy a feszültségeket oldották és a pedagógiai problémákat orvosolták volna, az új városvezetés, Balog miniszter aktív közreműködésével, újra szegregálja a telepi roma gyerekeket. Kétségtelen ugyanakkor, hogy valamiféle párbeszéd a kerekasztallal megindult: tegnap második alkalommal találkoztak a miniszter kezdeményezésére a civilek, hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában tapasztalt egyházi személyek. Megtudtuk: a civilek az Antiszegregációs Kerekasztal munkájával kapcsolatban 17 pontos javaslatcsomagot nyújtottak át Balog Zoltánnak. Ezeket a javaslatokat „minimumelvárásként” fogalmazták meg. A legfontosabbak ezek közül, hogy július 31-ig állítsa vissza a kormány a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló definícióját. (E definíciót a köznevelési törvényben felvizezték: a kritériumok lazultak, ha túl sokan tartoznak e körbe, az a programok célzását lehetetleníti el.)
Szintén július végi határidővel kérik a kormánytól a tanodák kiszámítható, normatív finanszírozásának bevezetését. A civilek szükségesnek tartják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek iskolai szegregációjával kapcsolatos kormányzati kommunikáció legyen határozottan elutasító, szólítsa meg a nem roma szülőket, pedagógusokat, állami és önkormányzati dolgozókat is. Továbbá nyílt állásfoglalást várnak el a kormánytól a jogerősen elmarasztalt szegregáló iskolákkal kapcsolatban. A civilek elvárják, hogy a szegregáció tilalma ne csak az állami fenntartású, hanem valamennyi állami forrásból gazdálkodó, állami és EU-támogatást élvező oktatási– így egyházi vagy alapítványi – intézményre terjedjen ki.
Úgy tudjuk, a javaslatokat nem fogadták kitörő örömmel a kormány képviselői. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek definíciója szerintük ugyanis július végéig nem állítható helyre, miként a tanodák normatív támogatását sem tartották megvalósíthatónak. Értesüléseink szerint ezért több civil szervezet is a kerekasztaltól való kivonulását fontolgatja. E ponton érdemes megjegyezni, hogy Balog Zoltán deklarált meggyőződése az, hogy „van, amikor bizonyos társadalmi csoportok külön tanulása felkészítés az integrációra”. Így aztán márciusban az igazságügyi tárca törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelyben gyakorlatilag törvényessé tenné a szegregációt.
Utóbb Balog a szakmai felháborodást látva több fórumon is jelezte, hogy mégiscsak kiveteti a módosítások közül azt a paragrafust, amely nevesíti a felzárkózást. Ez szép, csakhogy a kormány korábban már beemelte az alaptörvénybe a felzárkózás lehetőségét. Úgy tudjuk, Balog Zoltán minisztériuma is egy felzárkózási törvénycsomagon dolgozik. Farkas Lilla ügyvéd szerint ehhez alkotmányos alapot ad az alaptörvény XV. cikkelyének 4. bekezdése („Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti”). Ebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy a humánminiszter a szakmát fölháborító terveit egyelőre nem adta föl.
