Még tegnap is találkoztak Rui Tavares portugál zöldpárti jelentéstevő vezényletével a pártok emberei. Úgy tudjuk, eddig 40-50 ilyen kompromisszumos módosító van. Mivel a szakbizottság hatvan tagja eléggé megosztott a politikai törésvonalak mentén, sok múlhat azon, ki mennyire fegyelmezetten jelenik meg a szavazáson, mennyire fegyelmezetten viszi a pártvonalat, és a pártok a hiányzók helyére mennyire hatékonyan tudnak más párttagokat mozgósítani. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt 23 képviselőt tud a szakbizottságban a baloldal 27 képviselőjéhez képest (szocialisták, liberálisok és zöldek).

Utóbbiakkal szavaznak feltehetően az Egységes Európai Baloldal és az Északi Zöld Baloldal képviselői is. Kérdés, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselői hogyan szavaznak, hiszen bár konzervatívok, a meghallgatások során több alkalommal is kritikusan fogalmaztak a magyar alkotmányozással kapcsolatban. Kérdés az is, merre voksolnak a függetlenek, akik elég vegyes társaságot képviselnek: az olasz Északi Ligától kezdve az egyik belga flamand párt és a holland Geert Wilders-féle Szabadságpárt is képviselteti e körben magát. A függetlenek között szerepel a szakbizottságban póttagként Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő is.

A Fidesz célja vélhetően az, hogy minél kisebb különbséggel „veszítsék” el a szavazást, hogy aztán azzal lehessen érvelni, hogy a jelentés nem több, mint a baloldali összeesküvés egy újabb példája. Az EP-ben ülő baloldaliak célja pedig nyilván az, hogy minél szélesebb támogatottságot szerezzenek a jelentéstervezetnek. A szövegben várhatók finomítások, pontosítások, valószínűleg az eredetinél sokkal több helyen ismerik el a magyar kormány eddig tett módosításait, intézkedéseit. A hetes cikkre történő bármiféle utalást a néppárt kivenné, miközben a liberálisok életbe léptetnék a szerződésben részletezett eljárást.

Valószínűleg a jelentéstervezetben foglalt számos ajánlás betartását sem kérné számon a magyar kormánytól egytől egyig a parlament, ahogy az eredeti tervezetben szerepelt, inkább a párbeszéd, a nyomásgyakorlás fenntartása lehet a cél. Magyarországgal szemben semmiféle szankció lehetősége nem merül fel. A végleges, összerendezett szöveget, amely végül július első hetében az EP plenáris ülése elé kerül, valószínűleg csak a szavazás utáni napokban ismerjük meg, hiszen a módosítások átvezetése időbe telik.

Nem Brüsszel dolga dönteni

Az Európai Bizottságnak nem az a dolga, hogy befolyásolja bármilyen választás kimenetelét, az az állampolgárok feladata – jelentette ki kedden az MTI kérdésére Olivier Bailly, az Európai Bizottság (EB) szóvivője. A Magyar Nemzetben kedden megjelent értesülés szerint ugyanis Viviane Reding igazságügyi biztos, az EB alelnöke pár hete az angliai Hertfordshire-ben tartott Bilderberg-találkozón úgy nyilatkozott, mindent megtesz, hogy gyengítse a jövő évi magyarországi választások eredményének legitimitását arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat. Olivier Bailly a Viviane Redingnek tulajdonított konkrét kijelentésekre azok ismerete nélkül nem óhajtott reagálni, de, mint fogalmazott, ahhoz nem kell tudnia, mi hangzott el vagy mi nem, hogy kijelenthesse: nem az EB dolga, hogy választások kimenetelét befolyásolja.

Mina Andreeva, Viviane Reding szóvivője közölte, hogy a Bilderberg-találkozó nem nyilvános, ezért az ott elhangzott vagy el nem hangzott mozzanatokat érdemben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Hozzátette azt is, hogy a médiában megjelenő találgatásokra nem reagálnak. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Redingnek tulajdonított kijelentés kapcsán elmondta: annak örült volna, ha Reding szóvivője cáfolta volna a hírt, mert ha a megjelent álláspont igaz lenne, az azt jelentené, hogy megint kettős mérce érvényesül Magyarországgal szemben. A KDNP szerint pedig a választási csalás előkészítésének gyanúját veti fel az, ami a Magyar Nemzetben megjelent az Európai Unió bizottságának alelnökéről. (Nol.hu)