Kegyetlenkedés és deportálás
Majdnem egy újabb év telt el azóta: tegnap a Fővárosi Főügyészség bejelentette, hogy háborús bűntett miatt vádat emelt Csatáry ellen. A vádirat szerint Csatáry László 1942 őszétől a Magyar Királyi Rendőrség hivatásos állományú tagjaként az első bécsi döntéssel a Magyar Királysághoz visszacsatolt Kassán, a Kassai Rendőrkapitányságon szolgált. Kassa 1944. március 19-i megszállása után a városban és a helyi téglagyárban internálótábort alakítottak ki, ahová április 5. és 22. között a városból és annak környékéről 12 ezer zsidót deportáltak – a térség zsidóságának túlnyomó többségét. Csatáryt 1944. május elején, mint rendőr-segédfogalmazót nevezte ki a Kassai Rendőrkapitányság vezetője a téglagyári internáló- és gyűjtőtábor elöljárójának.
Korabeli visszaemlékezések és a háborús bűnei miatt ellene indított 1948-as kassai perben elhangzott vallomások szerint Csatáry – hatalmával visszaélve – a kezdetektől puszta kézzel és kutyakorbáccsal verte az internáltakat. Önkényesen olyan kassaiakat is deportáltatott, és ezzel a biztos halálba küldött, akikre a zsidótörvények nem is vonatkoztak. A vádhatóság szerint a téglagyári internálótáborból 1944. május közepétől június elejéig tehervagonokba zsúfolva a németek által megszállt területeken működtetett koncentrációs táborokba szállították a deportáltakat, Csatáry tevékeny közreműködésével.
A Fővárosi Főügyészség ezért azzal vádolja a kassai gettó egykori parancsnokát, hogy cselekedeteivel szándékosan segítséget nyújtott a Kassáról deportált zsidók törvénytelen megkínzásához és kivégzéséhez. A korabeli vallomások és visszaemlékezések szerint Csatáry olykor még a németeket is megdöbbentette kegyetlenségével. Foglyai és azok hozzátartozói többször is a gyűlölt Gestapóhoz fordultak „védelemért” Csatáryval szemben, aki ellen az elkeseredett kassaiak 1944-ben merényletet is megkíséreltek. A háború végén Csatárynak nyoma veszett. Amennyire nyomon követhető az útja, 1948-ban, amikor Kassán rémtetteiért kötél általi halálra ítélték, már Németországban volt.
Egy évre rá a kanadai Halifaxban kért letelepedési engedélyt, amit 1955-ben meg is kapott. Montrealban élt egészen 1995-ig, amikor „állampolgárságtól való megfosztási eljárás” indult ellene, amiért hazudott a kanadai hatóságoknak háborús múltjáról, és elhallgatta a kassai deportálásokban játszott szerepét. Csatáry ügye nagy vihart kavart a kanadai sajtóban, az akkori magyar külképviseletek illetékesei azonban nem figyeltek fel rá, vagy ha mégis, akkor nem tulajdonítottak jelentőséget neki. Máig tisztázatlan, hogy az ügy miért kerülhette el a magyar illetékesek figyelmét. Vagy ha nem kerülte el, miért élhetett háborítatlanul Csatáry Budapesten még azután is, hogy neve felkerült a legkeresettebb nácik listájának első helyére.
Pedig 1996-ban már Kanadában mindenki arra készült, hogy egy év múlva megkezdődik a bizonyítási eljárás, amelyben az illetékes kerületi ügyész 29 tanú kihallgatását tervezte. Ők Csatáry háborús bűneiről vallottak volna. Csatáry azonban ezt már nem várta meg. Ügyvédje útján utánajárt, hogy biztonsággal hazatérhet-e Magyarországra, majd – ugyancsak védőjén keresztül – közölte a kerületi ügyésszel, hogy védekezést terjeszt elő az ügyében. Ezután automatikusan megfosztották a kanadai állampolgárságától. Ám mire a határozatot kézbesíthették volna neki, ő már Magyarországon volt. A Simon Wiesenthal Központ hivatalosan 2012-ben vette fel két másik feltételezett háborús bűnössel együtt a „legkeresettebb nácik” listájára. Egyből az első helyre.
Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi igazgatója azonban már 2011-ben, majd 2012 nyarán átadott számos, Csatáryval kapcsolatos információt a magyar hatóságoknak. Úgy látta azonban, hogy az ügyben nem történik semmi. Áder János köztársasági elnöknek írt levelében azt panaszolta: se kihallgatás, se gyanúsítás nem történt, még csak be sem vonták Csatáry útlevelét. Valójában a Fővárosi Főügyészség már 2011. szeptember 9-én elrendelte a nyomozást, bár az is tény, hogy látványos nyomozati cselekményeket nem végeztek az elkövetkező hónapokban. Magyarországon – talán épp ezért – a Csatáry-ügy akkor lett ügy, amikor a The Sun riporterei Budapesten megtalálták „a legkeresettebb nácit”.
