Eszerint „az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta”, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga. Emellett az alkotmányügyi bizottság olyan módosító indítványt is készített, hogy három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerzett – képviselő is alakíthasson frakciót. (A jelenleg hatályos szabályozás szerint 12 fős az alsó határ.)

Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 fős képviselőcsoportból nyolcan kiléptek, de hét LMP-s maradt. Az alkotmányügyi bizottság döntése után bejelentette frakcióalapítási igényét a Demokratikus Koalíció is, amely az MSZP-ből vált ki. Közleményük szerint a DK reméli, hogy nem valamilyen, csak és kizárólag az LMP-nek kedvező titkos Orbán–Schiffer-paktum következménye a házszabályt módosító javaslat, és az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői végre élhetnek a frakcióknak járó jogosítványokkal.

Ha az LMP-nek a hét képviselővel joga lesz frakciót alakítani, ez a jog nem vehető el a nyolcfős Párbeszéd Magyarország csoporttól és a tízfős DK-s képviselőcsoporttól sem – fogalmazott közleményében az ellenzéki párt. Erre Gulyás Gergely fideszes képviselő közleményében válaszolt: eszerint a DK a hatályos jogszabályok miatt nem alakíthat frakciót. Az Alkotmánybíróság döntése szerinte egyértelmű: csak a választásokon öt százalékot önállóan elért pártoknak van lehetőségük frakcióalakításra, azok a pártok pedig, amelyek nem indultak az előző választáson, vagy nem érték el az ötszázalékos küszöböt, nem alakíthatnak frakciót.

„Baromság” – így reagált a Népszabadságnak az LMP-s Schiffer András arra, hogy Orbán–Schiffer-paktumról lenne szó. De ezzel utasította vissza azt a feltételezést is, hogy a kormánytöbbség azért biztosította a frakció létrehozását, mert az LMP lesz „őfelsége ellenzéke”. A politikus emlékeztetett, hogy amikor Gyurcsány Ferenc és kilenc képviselőtársa kivált az MSZP-frakcióból, jómaga és az LMP-frakció volt azon az állásponton, hogy a DK-nak joga lenne a frakcióalakításhoz. A politikus azt mondta: nem a Fidesz, hanem az Alkotmánybírósági döntés teszi lehetővé a frakcióalakítást az LMP számára.

Szerinte amíg Magyarországon olyan választási rendszer van, amely alapján a mandátumok egy részét zárt listán osztják ki, addig a választópolgár a fülkében arról is véleményt mond, hogy pontosan mely formációkat akarja négy évig az Országgyűlésben látni. Emlékeztetett az Alkotmánybíróság azt a „sólyomi” jogelvet követte most is, mely alapján az 1998-as választások után a MIÉP is frakciót alakíthatott. Akkor 15 fős volt a frakcióalakítási alsó határ, de a MIÉP 13, a parlamentbe jutott képviselőjével is alakíthatott képviselőcsoportot.