Angyalföld nemzetközi fórumokhoz fordulhat
Mint elmondta, a XIII. kerületi képviselők következő – június 27-i – ülésükön döntenek az ügy nemzetközi fórumok elé vitelének módjáról, és megtárgyalják a Budapesti Önkormányzatok Szövetségéből való kilépést indítványozó előterjesztést is. Az önkormányzatok érdekvédelmére létrejött szervezet ugyanis a kerület felkérése ellenére sem alkotott véleményt az ügyről, sőt nem is tárgyalta.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter május közepén nyújtotta be törvényjavaslatát, amely szerint a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá vonná a Margitszigetet. A tárcavezető szerint a kiemelt idegenforgalmi jelentőségű terület fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai lehetőségein, és gazdasági szempontból is komplex szemléletet igényel. Alig néhány hét alatt – június 10-re – eljutottak a végszavazásig. Aligha meglepő, hogy nem sikerült mindent elrendezni.
A sziget három lakója például kerületen kívüliként csak a fővárosi listára és a főpolgármester személyére szavazhat. Részt vehetnek viszont a XIII. kerület által augusztus 25-re kiírt népszavazáson. A Margitszigetet a főváros közigazgatása alá rendelő törvény június 30-án lép hatályba, bár egyelőre sem az Országgyűlés elnöke, sem a köztársasági elnök nem írta alá. Angyalföld egyébként felkérte Áder Jánost, hogy ne írja alá a súlyos közigazgatási precedenst teremtő jogszabályt. Ezenfelül állásfoglalást kért az alapvető jogok biztosától is. Egyelőre egyiktől sem kapott választ.
A XIII. kerületi önkormányzat következő ülésén dönt az Alkotmánybíróságnak címzett beadványról is. Eddig ötven – összesen húszezer tagot számláló – civil szervezet biztosította támogatásáról az önkormányzatot. Tóth József szerint a terület elvétele mellett felhozott érvek mindegyike sántít. A Margitszigetre látogatók hetven százaléka magyar, tehát a külföldiekre való hivatkozás hamis. Valótlannak nevezte azt az állítást is, hogy a kerület akadályozta volna a sziget fejlesztését. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a XIII. kerület segítségével újult meg az Atlétikai Centrum, a Széchy Tamás Uszoda és a futópálya, a szabadtéri színpad felújítását pedig éppen ők forszírozták, miközben az államigazgatás ellenállt. A sziget fejlesztési stratégiája 2009-ben elkészült.
A most elfogadott új városfejlesztési koncepció négy helyen említi csupán a területet mint védendő zöldet. Tarlós István főpolgármester 27 nyilvánosságra hozott projektjéből pedig legfeljebb a gyalog- és kerékpárutak létesítése érintheti a szigetet. Az viszont kétségtelen tény, hogy a kerület nem támogatta a főváros azon törekvését, amely szerint a szabályozási terv tavaly decemberben kezdeményezett módosításával öt telket alakítanának ki a Margitszigeten. Angyalföld hatályos városrendezési terve ezt nem teszi lehetővé, ám ez a rendelet hatályát veszti, amint a főváros megalkotja új szabályozási tervét, ami jövő júniusra várható.
Ha közben a Margitsziget 2011-es történelmi kertté nyilvánítására vonatkozó kormányrendeletet is módosítják, akkor jogilag semmi sem szabhat határt annak, hogy bármenynyi telket alakítsanak ki a szigeten. Az építési hatósági eljárásokat az V. kerület folytathatja le. S hogy mi történhet akkor? Dobogókő példája megmutatja. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1937-ben kisajátította a települést, majd új rendezési tervet alkotott a területre, amelynek részeként lehetővé vált a felparcellázása. Bár a második világháború után a települést közigazgatásilag visszacsatolták a pilisi falvakhoz, a telekalakítás és a beépítés folyamatát attól fogva csak a magánszemélyek gazdasági ereje korlátozta. Nem nehéz párhuzamot találni a Margitszigettel történtekkel – mutat rá Kertész Z. István történész.
Tóth József szerint sántít a főpolgármester tulajdonra és adóbeszedésre való hivatkozása is. A szigettel kapcsolatosan beszedett adó 223 millió, miközben Angyalföld lakói évi 25 milliárdot fizetnek be iparűzési adóként. Az is elgondolkodtató, hogy miért éppen a Margitszigetet kívánta meg a főváros, ahol két másik tulajdonossal kénytelen osztozni, miközben a Gellérthegy például tisztán fővárosi tulajdon. Egyelőre legalábbis. A sziget ügye ugyanis precedenst teremt. A parlamenti vitában például az is elhangzott: a főváros jelenleg kerületekre tagozódik, de nem kell ennek mindig így lennie...
