„Jól vizsgázott a gyermekek érdekében megújított iskolarendszer” – állítja a köznevelésért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa szerint „a most záruló tanév a szokásos rendben, a diákokra gondosan ügyelve zajlott, és semmi kirívó esemény nem jellemezte az eltelt időszakot”.

„Semmi kirívó esemény nem jellemezte az eltelt időszakot”

– Az államtitkár asszony párhuzamos virtuális valóságot épített magának, onnan beszél ki – így reagált erre Radó Péter oktatáskutató. Emlékeztetett: a most záródó tanévben a kormány a teljes oktatásirányítási rendszert beszántotta, továbbá felszámolta az iskolai autonómiát. Ezek a változások e tanévben, bár még nem érintették az oktatás tartalmát, óhatatlanul beszivárogtak a tantermekbe.

Radó Péter segítségével – a teljesség igénye nélkül – számba vettük, milyen is volt ez a tanév, és valóban jól vizsgázott-e az Orbán Viktor miniszterelnök által „megújított” iskolarendszer. A tanév szeptemberben úgy indult, hogy bevezették a mindennapos testnevelést az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. Néhány hónappal azután, hogy elindult az iskolákban a napi tornaóráztatás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelentésben értesítette a kormányt, hogy az intézkedésekkel kapcsolatban „komoly problémák merültek fel”. Az intézmények negyedénél a mindennapos testnevelésórához sem az infrastrukturális sem a személyi feltételek nem adottak, „és ezen az állapoton csak rontani fog, hogy évről évre több évfolyamra vonatkozik az előírás”. Jellemző adat: 457 településen nincs tornaterem. „Utcai ruhában izzadó gyerekek az iskola folyosóján” – így jellemzi a helyzetet Radó Péter.

Míg a gyerekek a folyosókon izzadtak, novemberre felállt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amely január elsejével – a tanév kellős közepén – magába olvasztotta az összes önkormányzati iskolát. Hiába jelezték a szakszervezetek és a szakmai szervezetek, hogy a fenntartóváltással várja meg a kormány a következő tanév megkezdését, a kérésüket Orbán – Hoffmann Rózsán keresztül – lepattintotta. Így a több ezer iskola, vagyis nagyságrendileg úgy százezer pedagógus a KLIK állományába került.

Már februárban, tehát az első államosított hónap után megérezték a pedagógusok, hogy mit is jelent a KLIK alá tartozni. Azok a pedagógusok – nagyságrendileg negyven százalékuk –, akik a korábbi önkormányzati fenntartójuktól fizetéskiegészítésként cafeteriát és egyéb bérkiegészítést kaptak, ezektől a juttatásaiktól a fenntartóváltással elestek, tehát a fizetésük csökkent. A KLIK – amely a pedagógusokkal átvette a munkaszerződéseiket is – folyamatos jogszabálysértést követett el azzal, hogy nem fizette ezeket a juttatásokat. Májusban a kormány úgy döntött, hogy a tarthatatlan állapotot kezeli valahogyan: vagyis azoknak a tanároknak, akiknek korábban jártak ezek a kiegészítések, készpénzben időarányosan kifizetik. A szakértő azt mondja, hogy a cafeteriaügy azt szimbolizálja, hogy a központosított rendszer mennyire nem képes kezelni a közoktatás sokféleségét. Hozzáteszi: a KLIK költségvetésében becslések szerint 120-150 milliárdos lyuk van, így a problémák csak halmozódni fognak ősszel, amikor elfogy az alultervezett költségvetés.

Radó példaként említi a tankönyvrendelések körül kialakult zűrzavart is. Emlékeztetett arra, hogy határidő-hosszabbításra kényszerült az oktatásirányítás a rendelésekkel kapcsolatban, kiderült ugyanis, hogy ezen a területen is egy korábban jól működő rendszert vert szét a kormány. Az új kerettantervvel nem érintett évfolyamoknak nagyon kevés idejük maradt arra, hogy leadják tankönyvrendelésüket, amit tovább nehezített, hogy az állam által kidolgozott új rendszer lényegében összeomlott. A kormány által monopolhelyzetbe hozott Könyvtárellátó Nonprofit Kft. számítógépes rendszere nem bírta a terhelést, ezért kényszerült az oktatásirányítás a határidők módosítására.

Tavasszal aztán újabb botrány következett: „jól vizsgázott, megújult rendszerben” a kis elsősök beiskolázása borzolta az érintett szülők idegeit.

– A köznevelési törvény változásai miatt az óvodákból kitessékeltek miatt körülbelül 25 százalékkal több elsős jelent meg a beiratkozásnál, mint tavaly – magyarázza a helyzetet Radó, utalva arra, hogy jó néhány iskolában többórás sort kellett a szülőknek végigállniuk úgy, hogy az utolsó pillanatig nem tudhatták, be tudják-e íratni a kiszemelt intézménybe gyereküket. A kormány a problémára úgy reagált, hogy törvénymódosítást szavaztatott meg a parlamenttel: felemeltette az osztálylétszámot 27-ről 32 főre. Lecsökkentették a gyermekenként kötelező óvodai teret háromról két négyzetméterre, hogy helyet lehessen biztosítani az oda minden előkészítés nélkül bekényszerített rengeteg gyermeknek.

– Ebben a tanévben a pedagógusoknak úgy kellett a következő tanévre a tantárgyfelosztást megcsinálniuk, hogy nem tudták, mennyi a kötelező óraszámuk, 22, 24 vagy 26 óra. A legtöbb tanár abban a tudatban írta meg a tantárgyfelosztását, hogy szeptemberben, amikorra kiderül, mennyi lesz a kötelező óraszám, újraírják azt. Ebben a tanévben jelentett súlyos problémát a kormány kényszer-nyugdíjaztatással kapcsolatos döntése is, számos iskolában okozva ezzel szaktanárhiányt – sorolja az oktatásszociológus.

Gondok jelentkeztek az iskolaigazgatói pályázatok körül is – tudjuk meg. Idén is több száz iskolánál hirdettek meg igazgatói pályázatokat. – Az derült ki, hogy az új, központosított rendszer elijeszti a tehetséges szakembereket attól, hogy pályázzanak. Számos pályázatnál lehetett látni, hogy silány minőségű, egy részük a netről összeszedett szövegek plagizálásával született – magyarázza Radó Péter, aki leszögezi, a KLIK helyett gyakorlatilag az iskolák működtetik a rendszert. Hozzáteszi: a KLIK – amellett hogy nem képes az irányítási feladatokat ellátni – adatigénylésekkel, hivatalos jelentési kötelezettségekkel bombázza az iskolákat.

Ételhordós gyerekek kölcsönkanállal

A hátrányos helyzetű gyerekek nyári étkeztetésével kapcsolatos anomáliákkal összefüggésben kereste meg lapunkat egy kisváros pedagógusa, aki a nevét nem szeretné felfedni. Elmondta, iskolájukban korábban százhúsz gyereknek biztosította az étkezést az önkormányzat a nyári vakáció idején is. Idén azonban furcsa helyzet állt elő.

– Az önkormányzattól kaptunk egy levelet. Megkérdezték, hány gyerek szorul rá a nyári étkeztetésre. A jogosultságot jogszabály rögzíti, így könnyen válaszolni tudtunk a kérdésre. Nagyságrendileg ugyanannyi gyerek érintett, mint tavaly. Az önkormányzat ezek után jelezte, hogy keret csak a gyerekek felére van, ezért azt kéri tőlünk, válasszuk ki, hogy az érintett tanulók közül melyiknél nagyobb a szükség. Ez teljes nonszensz! Mi állapítsuk meg, melyik gyerek éhezik kevésbé? Hogy rakhatnak ilyen felelősséget a nyakunkba? – fakad ki.

Azt is elmeséli, az iskolájukban a szegény, rászoruló gyerekek egy része ételhordóban viszi haza a napi adagját. A szakácsoknak feltűnt, hogy eltűnögetnek a kanalak a menzáról. Kiderült, az ételhordós gyerekek viszik magukkal az evőeszközt, hogy az úton megehessék az aznapi adagjukat. Ha ugyanis hazaviszik, akkor több családtaggal kell osztozniuk ugyanazon az ételen.

Egész nyáron készenlétben?

Várhatóan nyáron is lesznek esetek, amelyekből kiderülhet, vajon az új köznevelési rendszer jól vizsgázik-e. Úgy tudjuk, az iskolaigazgatók utasítást kaptak a tankerületi vezetőktől, hogy egész nyáron – beleértve a szombatot és a vasárnapot is – készenlétben kell lenniük. A KLIK ugyanis bármikor igényelhet tőlük adatokat.