A kormány pénteken terjeszti a parlament elé az alaptörvény ötödik, három pontot érintő módosítását, amelyről várhatóan az ősszel szavaz a parlament. Az alkotmánymódosítás reagálás a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság bírálataira, valamint az Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök közötti megbeszélés eredménye – ezt Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa közölte tegnapi sajtótájékoztatóján.

A Népszabadság egy hete számolt be arról, hogy a kormány úgynevezett adminisztratív levelezést folytat az Európai Bizottsággal, miután a testület elnöke, José Manuel Barroso három témakörben fogalmazott meg súlyos aggályokat a negyedik alkotmánymódosítás elfogadása után: sérelmezte, hogy európai bírósági döntés miatt a magyar állam különadót vethetne ki, de a bíróságok közötti ügyáthelyezésre és a politikai kampányhirdetések korlátozására vonatkozó passzusok visszavonását is szorgalmazta. Martonyi János külügyminiszter pénteken megerősítette, hogy az első két pont esetén lesz alkotmánymódosítás, viszont a politikai hirdetéseket érintő korlátozások alól nem mentesítik az európai parlamenti választási kampányokat.

Répássy Róbert (középen) államtitkár szerint ők a végsőkig kitartottak

A politikai hirdetések korlátozása kapcsán Gulyás Gergely tegnap az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Egyesült Királyság ellen indult eljárásban hozott ítéletére hivatkozott, amely éppen a fizetett politikai hirdetésekkel volt kapcsolatos, és kimondta: összeegyeztethető az európai standardokkal a politikai reklámok tagállami korlátozása. A brit szabályozás a negyedik alkotmánymódosításon alapuló magyar rendelkezéshez hasonló, és hozzájárulhat a politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához – állította Gulyás Gergely.

Noha korábban kormányoldalon a legmesszebbmenőkig védték a negyedik alkotmánymódosítást – az Európai Bizottsággal folytatott többfordulós adminisztratív levelezés is ennek a bizonyítéka –, tegnap Gulyás Gergely a következő magyarázattal szolgált: „A létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal. A módosítást nem kezeljük politikai presztízskérdésként, ha az unió jogrendjén kívül a módosítás a magyar nemzeti érdekkel is összhangban áll. És a nemzeti érdeket a bizottsággal való megegyezés szolgálja.”

A Népszabadság szerette volna megtudni, miért változtatta meg a véleményét a kormány a múlt héten, mi az oka, hogy mégis eleget tett a Barroso-levélben megfogalmazott kéréseknek. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár arra, hogy miért kapitulált mégis a magyar kormány, hiszen a jogi környezet és az érvek-ellenérvek csatájában nem jelent meg új elem, azt válaszolta: „Mi a végsőkig kitartottunk. De el akarjuk kerülni a kötelezettségszegési eljárásokat. Úgy gondoltuk eddig, hogy ezek az alkotmánymódosítások nem ütköznek az uniós joggal.” „És most úgy gondolják, hogy ütköznek?” – kérdeztük, mire az államtitkár úgy reagált: „Nem mi, hanem az Európai Bizottság gondolja így.”

Az ügyáthelyezés intézményére még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tett javaslatot, s akkor még Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette ezt a testületet is. Azaz a Baka-korszakban is helyeztek át ügyeket – emlékeztetett Répássy Róbert, hozzátéve, „ennyit nem ér az egész”, hogy egyesek megkérdőjelezték az igazságszolgáltatás függetlenségét. Évente talán negyven ügyet helyeztek át a több mint tízezer ügy érkezéséhez képest – jegyezte meg. Munkatársunk egy másik felvetését, miszerint az ügyáthelyezés intézményét nem azért találták-e ki, hogy a politikailag kényes vagy nagy hullámokat vető ügyeket a megfelelőnek tartott bíróságra szignálják, hogy a kormányoldal számára kedvező ítéletek szülessenek, Répássy Róbert visszautasította, mondván: ezt az ellenzék állítja, ez régi vita, de a bíróságok „osztályozásában” nincs semmilyen igazság. Elnézve az utóbbi három év bírósági ítéleteit, nem találkozott olyan bírósággal, amely a kormánynak kedvezett volna.

Arra, hogy azért időzítették-e így a kormány kapitulációját, a folyamatosan támadott negyedik alkotmánymódosítás visszavonását, hogy a Rui Tavares-jelentésről szóló júliusi európai parlamenti vita, illetve a Velencei Bizottság jelentése a magyar alkotmányosságról már „ne szóljon”, és hogy Vivien Reding uniós biztos ne állíthassa, hogy Magyarországon nem független az igazságszolgáltatás, Répássy Róbert elismerte: „Persze, ezért volt.” Mi fenntarthatnánk az álláspontunkat, kitarthatnánk a negyedik alkotmánymódosítás mellett, akár a luxemburgi bíróság elé is vihetnénk, de nem ér annyit egyik ügy sem – tette hozzá az államtitkár. Szerinte a különadók esetében „a semmit védenék, egy lehetőséget”, hiszen nincs is ilyen törvény. Gulyás Gergelyhez hasonlóan Répássy Róbert is úgy értékelte a kormány visszakozását, hogy szakmailag alátámasztható a negyedik alkotmánymódosítás, presztízsokokból lehetne védeni, de összességében nem érné meg a „támadások” miatt.

Lapunk úgy értesült, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter külföldön, Luxemburgban volt, amikor a kormány meghozta a döntést az ötödik alkotmánymódosításról. Egy kormányközeli forrás tudomása szerint a kormány engedékenysége azzal is magyarázható, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök és a Brüsszel közötti viszony erősítését szolgálja, ha a negyedik alkotmánymódosítás korrigálását már elkezdte tárgyalni a T. Ház, amikor az Ecofin június végén úgy határoz: Magyarország felállhat a szégyenpadból, amelybe a túlzottdeficit-eljárás miatt került.