Mesterházy vagy Bajnai? – A tét a közös ellenzéki lista

Ha nem Bajnai Gordon lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, úgy az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért szinte bizonyosan külön listán indul. Ennek nyílt felvetését viszont az MSZP-ben agresszív ultimátumnak tartanák – értesült megbízható forrásokból a Népszabadság.

Lapunk úgy tudja, hogy az elmúlt napok üzengetései nyomán az Együtt 2014–PM szövetségben egyre inkább előtérbe kerül a „B terv”: ha az MSZP mindenképpen ragaszkodik Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltségéhez, úgy külön, egy Bajnai Gordon vezette listán indulnak majd a választásokon. Ez utóbbi sokak szerint gyengítené az ellenzék pozícióit. Bár választásmatematikailag a közös és külön lista is nagyjából ugyanannyi mandátumot hozhat, a külön névsor elkülönülő, sőt versengő és így – a jóslatok szerint – egymást gyengítő kampányt eredményez.

Az MSZP és az Együtt 2014–PM viszonya azután vált feszültté, hogy Mesterházy Attila egy Népszabadság-interjúban egyértelművé tette ambícióját a kormányfőjelöltségre. Azt is közölte, hogy az MSZP mint legerősebb ellenzéki párt jogosan tart igényt a jelölés befolyásolására, majd a párt választmányi ülésén kérdésre válaszolva egyértelművé is tette: ha felkérést kap, vállalja a feladatot. Ehhez tartozik, hogy Bajnai Gordon jóval korábban, az Új Szónak nyilatkozva közölte szinte szó szerint ugyanezt.

A bizalmatlanságot fokozta, hogy az Index arról írt, hogy az MSZP-ben tényként kezelik Mesterházy jelölését, vitatkozni se nagyon akarnak. Bár ez utóbbit Mesterházy Bajnaival egyeztetve még aznap cáfolta, az Együtt 2014 Párbeszéd-párti szövetségesei élesen kifakadtak a nyilvánosság előtt. Előbb Szabó Rebeka írt kritikus blogbejegyzést, majd Jávor Benedek nyilvánította a szocialista politikus ambícióját az előzetes megállapodás felrúgásának. Később Scheiring Gábor írt internetes cikket arról, hogy – legalábbis Bajnai Gordonhoz viszonyítva – Mesterházy tulajdonképpen alkalmatlan a miniszterelnökségre. Ez utóbbi, nyilvános kritikákat a Jókai utcai pártszékházban meglehetős értetlenséggel fogadták, mondván: az MSZP soha nem támadta személyében Bajnait, ráadásul Mesterházy ambíciójának deklarálása semmivel sem több, mint a volt kormányfő korábbi nyilatkozata, miszerint ő is vállalná a posztot adott helyzetben.

A Népszabadság értesülései szerint az Együtt 2014–PM-ben az a – ha nem is feltétlenül általános, de többségi – nézet, hogy Mesterházy Attilával „eleve vesztes stratégiába hajszolja bele magát az ellenzéki oldal”. Azzal érvelnek, hogy a szocialistáknak épp feleannyi szavazójuk van, mint amennyi a győzelemhez szükséges, és „semmi jele annak, hogy külső segítség nélkül ehhez hozzá tudnak még tenni a választásokig”. A Bajnai-párt viszont saját meglátásuk szerint „növekedési pályán van”, hatszázezer „új” szavazót gyűjtöttek maguk köré az elmúlt hónapokban, bár összességében kétségtelenül jóval kevesebb támogatójuk van, mint az MSZP-nek. A szocialisták szerint ugyanakkor ennek a hatszázezer szavazónak jelentős része épp az ő táborukból érkezett.

Lapunk megkeresésére az Együtt 2014–PM ezzel kapcsolatban hivatalosan csak annyit közölt: a szövetség tartja magát a korábban elfogadott menetrendhez, így a tárgyalások június közepén történő megkezdéséhez. „Az Együtt 2014–PM szerint csak olyan kormányváltáshoz szerezhető meg a választópolgárok meggyőző többségének a támogatása, amely korszakváltást is garantál. 2014-ben nem lesz kormányváltás a korszakváltás garanciái nélkül. Minden tárgyalási fázisban erre kell tekintettel lenni” – tették hozzá, némi áthallással.

Az MSZP vezetői azonban „agresszív ultimátumként” értékelik, ha Bajnaiék eleve csakis a volt kormányfő miniszterelnöki jelölésében tudnak gondolkodni, hiszen – állítják szocialista forrásaink – még az Együtt-pártiak által hivatkozott, számukra előnyösnek tartott közvélemény-kutatások sem igazolják vissza, hogy Bajnai és Mesterházy között érdemi lenne a kompetenciakülönbség. Sőt, teszik hozzá informátoraink, az utóbbi időszakban Bajnai személyes támogatottsága csökkent, Mesterházyé pedig mérhetően nőtt.

Az bizonyos, hogy a várhatóan jövő héten megkezdődő tárgyalások a miniszterelnök-jelölti kérdés miatt feszülten fognak indulni, és bár ezt tartják az utolsó eldöntendő kérdésnek, mégis vélhetően a Mesterházy–Bajnai kérdés rendezése lesz az alapja a biztos megegyezésnek. Az MSZP-sek hozzáállására az a jellemző, hogy korábban nem zárkóztak el annak kimondásától: el tudják képzelni Bajnai Gordon jelöltségét, míg Mesterházy Attilára vonatkozóan az Együtt 2014-től egyelőre nem érkezett hasonlóan konkrét támogató mondat. Sőt, mutatnak rá szocialista forrásaink, Bajnaiék politikusai egyelőre „az együttműködést bizonyosan nem segítő kioktatásban részesítették az ellenzéki oldal többi képviselőjét, a Demokratikus Koalíció vezetőjét egyenesen Orbánhoz hasonlították, a kisebb pártokat pedig súlytalannak és érdektelennek állították be”.

Úgy tudjuk, hogy Mesterházy és Bajnai személyes viszonya ezzel együtt még mindig konstruktív és hatékony, egymással könnyebben értenek szót, mint környezetük. Az viszont nyitott kérdés, hogy ezt a személyes együttműködési szándékot át tudják-e fordítani az általuk vezetett politikai erők kooperációjára is.

Vasali: Az MSZP elnöke nem kínálhatja tálcán befolyását a kisebb támogatottsággal bíró riválisának

„Azt gondolhatnánk, hogy a kormányfőjelölt kiválasztása egyszerű képlet alapján történik: az áll az ellenzéki összefogás élére, aki a felmérések alapján a legtöbb, kormányváltást kívánó szavazót képes megszólítani.

Ha a két fő aspiráns, Bajnai és Mesterházy népszerűsége között széles szakadék tátongana, egyértelműen ez lenne a döntő mozzanat. Erről azonban szó sincs, hiszen a különbség nagymértékben csökkent az elmúlt hónapokban” – értékelte a helyzetet Filippov Gábor. A Magyar Progresszív Intézet elemzője lapunknak azt mondta: azt is fontos lenne tudni, hogy egy mozgósító kampány esetén a most pártot nem választók közül melyik jelölt vonzhatna, illetve taszíthatna több választót. A rendelkezésre álló adatokból azonban éppen a választási hangulat hatását nem lehet kellő biztonsággal megjósolni.

– Mesterházy Attila és Bajnai Gordon kormányfőjelöltségért folytatott versenyében az első pillanattól ott volt a lehetősége valamifajta gentlemen’s agreementnek (úriemberek megállapodásának). Jelenleg azonban a felek már a nyilvánosság előtt is egyre nehézkesebben viselkednek egymás szövetségeseiként – ezt már Vasali Zoltán nyilatkozta. A Policy Solutions vezető elemzője szerint az elmúlt fél év eseményei elsősorban azt mutatják, hogy az új választási rendszer által teremtett kényszerhelyzetben és előválasztási körülmények között alapvetően hatalmi logika szerint dől majd el kettejük játszmája.

„Önmagában nincs ebben semmi meglepő, csak annyi vált egyértelművé, hogy nem a karakterjegyek lehetséges »haszna«, hanem a párttámogatás nagysága alapján választanak kormányfőjelöltet a baloldalon. Mesterházy három év pártépítés után nem kínálhatja tálcán a befolyását és az ezzel járó lehetőségeket a kisebb támogatottsággal bíró riválisának – fogalmazott Vasali Zoltán vezető elemző.

Bajnai vendégségben Mesterházynál az MSZP székházában, itt jelentették be a közös listát
Bajnai vendégségben Mesterházynál az MSZP székházában, itt jelentették be a közös listát
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.