A tolnai sajtótájékoztatót azért rendezték Bátán, mert a megyében itt kell a legnagyobb erőkkel védekezni. Tudni kell, hogy az 1800 lelkes Báta a Duna és a folyót követő magaspart közé „szorul”. A házakat igyekeztek a bátaiak az árvíz által nem veszélyeztetett, magasabb területekre építeni, így klasszikus értelemben vett töltésre nincs szükség. Ám van mintegy félszáz porta, amit az ár által fenyegetett, mélyebb területekre emeltek. Mindez még 50-100 évvel ezelőtt történt, hogy e házakra annak idején kértek-e, és ha igen, miképp kaptak építési engedélyt a gazdák, az ma már megállapíthatatlan. E portákat 2002 óta védi egy ideiglenes töltés, amit az elmúlt napokban 110 ezer homokzsákkal megerősítettek.

Hogy a bátai hullámtéren álló házakat megóvják, az elmúlt napokban 1400 hivatásos és önkéntes töltötte és rakta gátformába a zsákokat mintegy 2500 méter hosszon. A zsákfalak mögött folyamatosan több tucat szivattyú berreg, s nyomja vissza a provizórikus töltésen átszivárgott vizet a Dunába. Egyelőre úgy tűnik, hogy sikerül megvédeni Báta hullámtéri fertályát, az árhullám szerdai csúcsát a töltés 30 centivel haladja majd meg. Ennek ellenére a katasztrófavédelem elrendelte, hogy az itteni 13 ház 25 lakója költözzön ki kedd délután négy óráig. Erről nem volt könnyű meggyőzni az épületek gazdáit, a maradni akarók többsége szerény vagyontárgyait féltve sokáig ellenkezett. Mivel a hullámtéri házak többségét romák lakják, a meggyőzésbe bevonták a helyi és a megyei cigány kisebbségi önkormányzat néhány képviselőjét. A munka végül eredményes volt, és senkit sem kellett erőszakkal kivinni a házából. A kiköltöztetett családok főképp rokonaiknál és barátaiknál húzódnak meg, néhányan pedig a helyi sportcsarnokban kaptak szállást.

Amúgy a legtovább a hullámtéri utca legtehetősebb lakói tartottak ki. A 76 éves Vörös János és felesége egy 120 négyzetméteres, minden technikai eszközzel felszerelt házzal bír a bátai hullámtéren. A pár évtizedekig Belgiumban élt, s nyugdíjuk is onnan érkezik, s azért a bátai Dunaparton vettek házat, mert a férfi innen származik, s szerelmese a folyónak. Azt ígérte, ha összedől a portájuk, akkor ugyanott újat épít, de kacsalábon forgót.

Mellesleg többen felvetették, hogy van-e értelme megmenteni ezeket a házakat. 2002 óta most negyedszerre kell árvíztől megóvni ezt a területet, s a legtöbb épület nem ér annyit, mint amennyit a védekezéskor rájuk költenek. A házak 400-500 ezer forintért cserélnek időnként gazdát, s a biztosító nem köt rájuk szerződést az árvízveszély miatt. Báta polgármestere, Huszárné Lukács Rozália sem vitatta ezt, szerinte azonban nincs arra se állami, se önkormányzati forrás, hogy az ott élőknek új otthont biztosítsanak.

Paksnál nem okoz gondot a vízállás

A Duna rekordvízállása ellenére a Paksi Atomerőmű zavarmentesen működik – közölte megkeresésünkre Kovács Antal, az állami társaság kommunikációs vezetője. Szakértők szerint az erőműveknél elvben azért okozhat gondot a magas vízállás, mert ilyen esetben az áramtermelés során felmelegített víz nem tud kellőképpen távozni. Az erőmű további háromméteres szintemelkedésig biztosan problémamentesen üzemelne, de ez csupán egy elvi érték, hisz ilyen esetben a szint akár árterek elöntésével szabályozható lenne – hangsúlyozta. Ilyenformán semmi gondot nem jelentett, hogy korábban 882 centiméteres rekordvízszintet vártak, míg a jelentések szerint kedden a Duna Paksnál 891 centiméterrel tetőzött – közölte. A helyzetre ettől függetlenül felkészültek, fokozott a készültség, az ilyen esetekre kidolgozott háromfokú védelmi terv első szintjét életbe léptették.

Kisebb problémát a vízfelvételi oldalon megjelenő nagy mennyiségű uszadék jelentett, amit elhárítottak. (M. I.)

Ma már megállapíthatatlan, hogy ezekre a házakra korábban miért adtak ki építési engedélyt