Nehéz helyzetben a fővárosi cégek
A fővárosi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló cégeknek a nyári szünet előtti – várhatóan – utolsó közgyűlésre sikerült elkészíteniük az idei évre vonatkozó üzleti tervüket. Mentségükre legyen mondva: nem volt könnyű pozitívra görbíteni a számoszlopokat. A gazdasági társaságok üzleti tervét egyébként nem a felügyeletükkel megbízott Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) ellenőrizte, hanem a főjegyzői iroda „monitoring-controlling referatúrája”.
Az előterjesztés legnagyobb tétele kétségtelenül a Fővárosi Vízművek Zrt. volt. Az elmúlt év nagy „nyeresége”. A főváros hosszas tárgyalások, alkudozások után tavaly júniusban írta alá a megszüntetési és elszámolási szerződést a francia Suez Environnement Hungária Kft. és a német tulajdonú RWE Hungária Kft. alkotta konzorciummal. Ezzel a cég részvényeinek 78 százaléka a fővárosi önkormányzat tulajdonába került. A fennmaradó tulajdonrész 20 százalékát maga a cég birtokolja, a többit kilenc Budapest környéki település önkormányzata. Az előző évet 73,8 milliárdos tőkével, illetve 1,1 milliárdos mérleg szerinti eredménnyel zárta, ezzel szemben az idei üzleti tervben 7,7 milliárd forintos saját tőke és 111 millió forint eredmény szerepel.
A súlyos visszaesés okaként a gazdasági és a jogszabályi feltételrendszer változását jelöli meg a cégvezetés. A vagyon nagy részét a víziközmű-törvény értelmében át kellett adni a fővárosnak, míg az üzemi eredményt erősen rontja az idén bevezetett felügyeleti díj 330 millió forintos kiadása, a közműadó 621 milliós, a víziközmű-törvény miatt átadott, majd vagyonkezelésre visszavett eszközök többletamortizációjának 803 milliós költsége, míg a helyi adók emelkedése 200 millió, a közszolgáltatói adó pedig 160 milliót vesz ki a cég kasszájából. De még ezeknél is fogósabb kérdés a részvényvásárlásra kapott tulajdonosi kölcsön visszafizetésére felveendő bankhitelhez kapcsolódó évente 829 millióra becsült költség. Feltéve, hogy a cég ilyen mutatók mellett megkapja azt. A városvezetés mindenesetre hatmilliárdot tartalékolt a tulajdonosi kölcsön visszafizetési kockázatára. A vízművek egyébként 15,1 milliárd forintot fizetett saját 25 százalékos tulajdonrészéért, illetve a menedzsmentjogokért. A vételár első 12 milliárdos részletét a főváros előlegezte meg.
A fővárosi ellenzék szerint a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) beolvasztása is részben a hitel visszafizetését szolgálja. A fúzió nélkül a meglévő hitelek adósságszolgálatát se tudja teljesíteni a cég.
Ennél lényegesen fényesebbnek tűnhet a világ a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) vezetői székéből. A cég mérleg szerinti eredménye 270 millióval haladja meg a tavalyit, igaz, akkor egy fillér se volt. Csak az a kár, hogy a pénzt teljes egészében elviheti az ELMŰ-nek fizetendő osztalék.
S végezetül: a főváros örök vesztese a BKV. A társaság – papíron is – csaknem 9 milliárd forint veszteséggel számol az idén, ami 5,7 milliárd forinttal több, mint a tavalyi. Hiába növekszik ugyanis 107-ről 124 milliárdra az értékesítés nettó árbevétele, illetve 4 milliárddal az üzemi tevékenység eredménye, a cég várható vesztesége 8,7 milliárd. A valóságban ennél sokkal nagyobb a hiány. Lapunk információi szerint cirka 40 milliárd hiányzik a kasszából. Mindent összevetve, az idén már az üzemi eredmény és tervek szerint, papíron is veszteségessé válik a BKV.
