A rendkívüli dunai árhullám miatt szombaton lezárták a kettes metró Batthyány téri megállóját. Azért kellett lezárni, mert amit a túloldalon, a Parlament tövénél épülő mélygarázs esetében meg lehetett tenni – vízzel árasztották el a félig sem kész mélygarázst, így hozva létre egy úgynevezett ellennyomó medencét, amivel megakadályozták a folyó felé eső garázsfal beszakadását –, a metrómegálló esetében szóba sem jöhetett.

árvíz, Budapest, metró

A szentendrei HÉV és a metróállomás közös csarnoka eddig ellenállt a víznyomásnak, ugyanakkor az egyértelműen látszik, hogy a csarnok Duna felőli oldalán a szigetelés enyhén szólva sem a legtökéletesebb. A folyamatosan szivárgó vizet szivattyúzni kell. Hazánkban az elsők között itt épült úgynevezett résfalas műtárgy, amely nagyobb árvizek idején mindig beázik. Most különösen. A folyamatos metróforgalom biztosítása érdekében zárták le hermetikusan a metrólejárót – ennek köszönhetően az alagútba nem juthat be víz. A Batthyány téri metró 30,78 méterrel halad a felszín alatt – a Deák téri megálló ennél is mintegy öt méterrel mélyebben található. 

A rendkívüli áradat önmagában nem jelent veszélyt. Az 1970-es évek elején épített Duna alatti metrószakasz tervezésekor a kőzetnyomás mellett a víznyomásra is figyeltek. Az alagút felett 13-15 méter vastag, úgynevezett kiscelli agyagréteg, majd azon 5-6 méternyi homokos folyami hordalék található. A négyes metró építésénél is figyeltek a dunai vízállásra. Az alagút vázát adó előregyártott vasbetongyűrűket, azaz a tübbingeket úgy tervezték, hogy az állandónak tekinthető kőzetnyomáson túl az ezerévente egyszer előforduló vízmagasságnál egy méterrel nagyobbat is elviseljen. Összesen negyvenméteres vízoszlop nyomásával egyenértékű terhelést bír el a négyes metró betongyűrűje – a lapunk által megkérdezett szakember szerint statikai problémát nem okozhat az árhullám.