Változnak a pártok támogatásának szabályai is. Eddig összesen százmilliót kaptak, amit a jelöltek arányában osztottak szét, jövőre viszont azok a szervezetek, amelyek mind a 106 egyéni körzetben képesek saját emberüket indítani, csaknem hatszázmillió forintra számíthatnak. Azok is kapnak azonban 150 milliót, amelyek csak az országos lista állításához szükséges minimális feltételt képesek teljesíteni, vagyis: a fővárosban és kilenc megyében legalább 27 jelöltet állítanak. A pártoknak egyébként akkor sem kell a támogatást visszaadniuk, ha csúfos kudarcot szenvednek, s az országos listájukra nem szavaz senki.

Az új jogszabály szerint egy-egy jelölt a kampányra – az eddigi egymilliós limittel szemben – ötmillió forintot költhet. Korábban a pártok legfeljebb 386 jelölt után egy-egymilliót fordíthattak a kampányra, tehát 386 millió volt a határ, amit azonban nem tartott be senki. Jövőre azonban kisebb parlamentet választunk, ahol 199 mandátumot lehet elnyerni. Fejenként azonban ötmillióra nő a felhasználható keret, így a kampányra hivatalosan csaknem egymilliárdot lehet jövőre költeni. Ebből azok a pártok, amelyek minden választókerületben képesek indulni, csaknem hatszázmilliót kapnak, és ehhez jön még jelöltenként 93 millió, tehát az egymilliárdos keretből a büdzsé hétszázmilliót fedez.

Az eredeti javaslat szerint a választási évben a pártok nem kapták volna meg a működésükhöz biztosított állami támogatást. Vagyis: a nagyobbaknak – amelyek képesek lesznek minden körzetben egyéni jelöltet állítani – is be kellett volna érniük a kampánycélra biztosított nem egészen hétszázmillióval. Egy szocialista módosító javaslat alapján azonban bekerült a törvénybe, hogy a 2010-es választási eredmények alapján megállapított támogatást jövőre is folyósítják.

Ez egyébként nem jelentéktelen összeg, hiszen a Fidesz évente valamivel több mint egymilliárdot kap. Az MSZP nagyjából félmilliárd forintot tehet zsebre, míg a Jobbik 448 millióval jár jobban, s a KDNP is zsebre tehet 232 milliót. Kérdéses azonban, hogy mi lesz az LMP-nek járó majdnem 250 millióval, hiszen a párt kettészakadt, és az állami támogatás elvileg az egységes ökopártnak járna. Különben az MDF is nyer ezen körülbelül negyvenmillió forintot, miután a legutóbbi parlamenti választáson a támogatottsága meghaladta az egy százalékot.

A tegnap elfogadott törvény értelmében szigorodnak a pártok támogatásának szabályai is. Más államoktól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozóktól egyetlen fillért sem fogadhatnak el a politikai szervezetek. Az ellenzék persze vitatja, hogy ez valóban segíti-e a transzparenciát, mert ahhoz a pártoknak ellenőrizhető kampányszámlát kellene nyitniuk. Azt is felvetik: már a választási ciklus elején konszenzust kellett volna kialakítani a párt- és kampányfinanszírozás kapcsán, s nem illik a szabályokat az utolsó pillanatban átalakítani.

A parlament arról is döntött – amit az ellenzék ugyancsak támadott –,hogy szeptember 1-jétől nem tartanak időközi parlamenti képviselő-választást. Abban viszont egyetértés van, hogy a választások átláthatóságát segíti, ha a Nemzeti Választási Iroda a honlapján naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.