Botrányos dékánválasztás
A Hódmezővásárhelyen működő mezőgazdasági kar eddigi dékánjának, Bodnár Károlynak lejárt a második ciklusa is, így ő már nem pályázhatott. Ezért eddigi helyettese, Horváth József adta be a pályázatát. Rajta kívül pályázott a dékáni tisztségre Monostori Tamás főiskolai tanár, a Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet vezetője is. Mind az összdolgozói értekezlet, mind a kari tanács szavazásán Monostori kapott valamivel több szavazatot. A személyi kérdésről tárgyalt az egyetem szenátusa – ott viszont valamivel nagyobb különbséggel Horváth Józsefet választották. A szabályok szerint a rektor dönt, Szabó Gábor, az SZTE rektora pedig Horváth Józsefet nevezte ki dékánná.
A levélben az áll, hogy Bodnár Károly irányítása alatt a mezőgazdasági kar hiánya 300 millió forintról 700 millió forintra nőtt. „Kevés a hallgató, az egész kar csak Lázár János államtitkár, volt hódmezővásárhelyi politikus hathatós támogatásának köszönheti létét”. Szabó Gábor, az SZTE rektora kérdésünkre elmondta: 2011-ben az egyetemi szenátus mellett létrehoztak egy gazdasági bizottságot, amely félévente felülvizsgálja az egyes karok pénzügyi helyzetét. A rektor szerint dékánként Bodnár szigorú intézkedésekkel megállította az adósság növekedését. Sikeresebb pályázati tevékenységgel lényegesen javította a kar gazdasági helyzetét, angol nyelvű képzést indított be.
A rektor szerint a szenátusi szavazás eredményét az döntötte el, hogy a többi kar képviselői – akiknek az az érdekük, hogy a mezőgazdasági kar a veszteségével ne vonja el tőlük a pénzt – jobban megbíztak Horváth József pályázatában, mint Monostori Tamáséban. Horváth valóban a helyettese volt Bodnárnak, és az ő kinevezésétől azt remélték a többi kar vezetői, hogy fenntartja a Bodnár által vitt szigorú pénzügyi rendszert. A névtelen levél írója azzal is vádolja Bodnár Károlyt, hogy összeférhetetlenül szavazott a szenátusban Horváth kinevezéséről, mivel Horváth mellett ő akar a dékánhelyettes lenni. Szabó Gábor rektor szerint nem volt összeférhetetlenség, hiszen Bodnár nem saját magára és nem a dékánhelyettességre szavazott.
Bodnár Károly ehhez hozzáfűzte: nincs is szándékában pályázni a helyettesi pozícióra. Arra a vádra, hogy a kar három intézete közül csak a saját intézetéből választott maga mellé kari vezetőket, Bodnár Károly azt válaszolta: korábban mindkét helyettese más intézetet képviselt, egyikük nyugdíjba ment, a másik pedig a leterheltségre hivatkozva nem vállalta tovább a kari vezetői munkát. Ő megpróbált bevonni a két másik intézetből is helyettest, de visszautasították. Többek között Monostori Tamás is. Monostori Tamás kérdésünkre megerősítette: valóban közölte Bodnárral, hogy nem kíván más feladatot vállalni az intézete vezetésén kívül. Kollégái kérésére adta be pályázatát a dékáni posztra.
Elmondása szerint Bodnár Károly nyíltan Horváth Józsefet támogatta, ami Monostorinak rosszul esett, de más karokon is hasonló küzdelem folyik vezetőválasztás idején. Bodnár ellene kampányolt, de nem használt törvénytelen eszközöket. A névtelen levél szerint a vásárhelyi kar az elmúlt hét évben egyetlen új szakot sem tudott akkreditáltatni. Ezt megerősítette mind Bodnár Károly, mind Monostori Tamás. Elmondták: kitartóan próbálkoztak, szerintük a Magyar Akkreditációs Bizottság elutasító döntéseinek indoklása ugyanazon szakok esetében is ellentmond egymásnak. Monostori Tamás elmondta: ő maga is hasonló programmal pályázott, mint Horváth József – de ha ő lett volna a dékán, más stílust honosított volna meg, és szélesebb alapokra helyezte volna a döntéshozatalt, mint ami Bodnár Károly idejében volt.
A névtelen levél azzal is vádolja Bodnár Károlyt, hogy – „noha semmire sincs pénz” – Bodnár feleségét is kinevezik vezető beosztásba, és ezzel „a vásárhelyi kar a Bodnár család hitbizományává válik”. Bodnár Károly erre azt válaszolta: nem ritkaság, hogy házaspárok dolgoznak az egyetemen. Az ő feleségét nem vezetővé, hanem adjunktusból főiskolai docenssé nevezi ki a rektor két másik kollégával együtt, mert teljesítették az ehhez szükséges követelményeket.
Ami Hódmezővásárhely városát és személy szerint Lázár Jánost illeti, háttérbeszélgetéseinken egymásnak ellentmondó információkat kaptunk. Volt, aki szerint Lázár éppen hogy cserbenhagyta a mezőgazdasági kart, és inkább egy kommunikációs főiskolát hozott létre, hogy legyen a városnak saját felsőoktatási intézménye, holott volt elég hatalma, és segíthetett volna nekik. Más azt állította, hogy Lázár miatt nyer olyan sok pályázatot a kar. Szabó Gábor rektor kérdésünkre közölte: az egyetemet semmiféle politikai befolyás nem érte sem a mezőgazdasági kar, sem az ottani dékánválasztás ügyében.
