A főváros peren kívüli alkut ajánlott

Bár júniusra már ítéletet vártak, a tavaly indított CET-per csak szeptemberben folytatódik a Pécsi Törvényszéken. A tét nagy: 7,5 milliárd forint. Ennyit ítélt meg ugyanis a bíróság első fokon nem jogerősen az MKB-nak. Ha a másodfok helybenhagyja a korábbi döntést, amely így jogerőre emelkedne, a fővárosi önkormányzatnak nyolc napon belül utalnia kellene az összeget.

A fővárost perbe hívó MKB Bank szerint a per kérdése az, hogy egy magyar bíróság érvényesnek ismer-e el egy angolszász finanszírozási modellhez kapcsolódó biztosítékrendszert, illetve hozhat-e olyan ítéletet, amelynek következményeként meginoghat a fővárosi önkormányzat költségvetése. A pénzintézet szerint a bíróság a közbenső ítélettel mindkét kérdésre igennel válaszolt.

Ezzel szemben Tarlós István főpolgármester úgy véli, hogy a fellebbezés alatt álló per valódi oka az, hogy az előző városvezetés egy offshore céget bízott meg a CET-beruházás lebonyolításával, az hitelt vett fel a banktól, a főváros vezetői pedig vállalták, hogy a város kifizeti a cég adósságát, ha az tönkremegy, kiszáll, vagy bármi okból kiválik a rendszerből. A városháza közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a szerződést a cég mondta fel. Ha a másodfok is Budapest ellen dönt, akkor kiderül, hogy a főváros korábbi vezetése egy idegen offshore cég adósságáért vállalt garanciát. Tarlós szerint ez a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozó ügy.

A magabiztos városházi nyilatkozatok ellenére a főváros a fellebbezés benyújtása után azonnal tárgyalni hívta az MKB képviselőit. A Népszabadság információi szerint a perérték alig felét ajánlották fel a pénzintézetnek peren kívüli alkuként, ám a bank képviselői még a helyszínen visszautasították a komolytalannak tartott önkormányzati ajánlatot. A bank, folyamatban lévő ügyről lévén szó, nem kívánta kommentálni a fentieket. Készülnek a következő tárgyalásra. De gőzerővel dolgoznak a fővárosi perstratégián is.

A főváros fellebbezésében elismeri a szerződés érvényességét, de álláspontja szerint az önkormányzat közvetlen és önálló fizetésre kötelezése tiltott állami támogatásnak minősülhet. Az önkormányzat ugyanis csak annyival tartozhat – és azzal is csak a beruházó Portónak, nem pedig az MKB-nak –, amennyivel a beruházás révén gazdagodott – érvelnek. Ez egy közjegyzői előzetes bizonyítás során elkészült igazságügyi szakértői vélemény szerint 17,54 millió euró (körülbelül 5,35 milliárd forint), szemben a Porto által a Fővárosi Törvényszéken követelt csaknem 40 millió euróval, illetve az MKB által követelt 25,038 millió euróval.

Ha a bíróság másodfokon helybenhagyja a márciusban hozott közbenső ítéletet, akkor az önkormányzatnak nyolc napon belül cirka 7,5 milliárd forintot kellene fizetnie, ha veszít az MKB, akkor a városvezetésnek „csak” 5,35 milliárd megfizetéséről kell egyezkednie. A Közraktárak épületegyüttesére eddig 8,5 milliárd forintot költöttek, a pénz 90 százalékát az MKB adta. Csakhogy az új városvezetés többségét kitevő Fidesz már ellenzékben is támadta a projektet, a választások után pedig még elutasítóbb lett, s egyre távolabbra tolta a CET megnyitásának és a kölcsön visszafizetésének idejét. Az MKB ezért – nem kis részben az erősödő befektetői-részvényesi nyomásra – úgy döntött, hogy mielőbb vissza szeretné kapni a pénzét.

A pénzintézet 2008 januárjában kötött közvetlen megállapodást a fővárosi önkormányzattal és a beruházó Porto Investment Hungary Kft.-vel, amelyben rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot, bármi legyen is az ok. Az MKB jó ideig kivárt. Ám amikor Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes – a Fővárosi Közgyűlés utólagos jóváhagyásával – lehívta a Porto csaknem négymillió eurós jól teljesítési bankgaranciáját, majd diszkont áron megvásárolta a kivitelezők követelését, így is csökkentve a Porto és vele az MKB követelését, a bank perbe fogta a fővárosi önkormányzatot.

2012 elején benyújtott keresetükben a 28,4 millió eurós hitel, illetve kamatainak visszafizetését kérték. Egy év ment el azzal, hogy a főváros megtámadta az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal döntését, amellyel a Fővárosi Törvényszékről a Pécsi Törvényszékre tette át az ügyet. A Kúria a hivatalnak adott igazat. A Pécsi Törvényszék márciusi közbenső ítéletében kimondta: az MKB és a főváros között létrejött megállapodás érvényes. Az önkormányzatnak a Porto tartozásáért vállalt fizetési kötelezettsége fennáll.

Az épületegyüttes évek óta üresen áll, azt ígérik, hogy talán az év végére megnyitják
Az épületegyüttes évek óta üresen áll, azt ígérik, hogy talán az év végére megnyitják
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.