A tervezet végleges változata július elején kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő 175 módosítót jegyez, s többször hivatkozik más tagállamok gyakorlatára. A fideszes EP-képviselők megemlítenék – felróva az EP-nek, hogy akkor semmit sem tett – az őszödi beszédet, a 2006-os tüntetések során történt rendőri eljárást, sőt azt is, hogy „a Portik–Laborc-ügyben olyan cáfolhatatlan bizonyítékra derült fény, amely tanúsítja, hogy 2010 előtt, a szocialista kormányzás alatt a titkosszolgálat szoros kapcsolatban állt és együttműködést folytatott a magyarországi szervezett bűnözés legismertebb szereplőivel”. A néppárti módosítók alapvetően kivennék a jelentés megalapozását jelentő második cikk Tavares- féle értelmezését, valamennyi kormányajánlást, továbbá minden olyan kijelentést, amely szerint a hatalmi ágak egyensúlya felbomlott, vagy az Alkotmánybíróság jogköre csorbult. Eközben a liberális módosítók a hetes cikkben részletezett eljárás első fokozatának beindítását javasolják.

Nem lesz könnyű dolga Rui Tavaresnek, ha e két „szélsőséges” álláspont közt akar közös nevezőt találni. Tavares a meghallgatás után újságíróknak azonban magabiztosan nyilatkozott, lapunk kérdésére elmondta: meg fogják találni a közös nevezőt, de az EP nem léphet vissza a saját alaptételeitől, mert azzal visszamenne időben is a lisszaboni szerződés előtti állapotokhoz. Hozzátette: óvatosan kell bánni a lényegi elemek törlésével, hiszen a magyarországi problémák máshol is felmerülhetnek.

A szakbizottság ülésén felszólaló luxemburgi Frank Engel néppárti EP-képviselő elmondta, szerinte nincs értelme „magától értetődő” dolgokat, például a demokrácia nélkülözhetetlen jellemzőit felsorolni a jelentésben, mert ezeket mindenki ismeri, és így olyan, mintha az adott tagállamról, Magyarországról azt feltételeznénk, hogy ezek az értékek ott nem léteznének. Engel szerint a szövegben javasolni s nem fenyegetni, tanácsot adni és nem követelni kéne.

Birgit Sippel német SPD-s képviselő felszólalásában elismerte, hogy minden tagállam gyakorlatában lehetne kifogásolnivalót találni. Viszont értetlenségének adott hangot amiatt, hogy tárgyalásai során a magyar fél sosem a tartalmi részekről kívánt beszélni, hanem abból indult ki, hogy az EP most bírálja a magyar kormányt, bezzeg az előző idején csöndben volt. Sippel közölte: az akkori hallgatás nem jelentheti azt, hogy az EP nem lép fel ma, ha problémát észlel.

A svéd Cecilia Wikström a liberálisok nevében leszögezte: el kéne indítani a hetes cikkben foglalt eljárást Magyarországgal szemben. – Ha most nem használjuk, akkor mikor? Most vagy soha! – mondta, s hozzátette, nem szabad hagyni, hogy a tagállamok megússzák a jogsértéseket. A szintén liberális holland Sophie in ’t Veld szerint a néppártnak nyitottabbnak kéne lennie. – Ha nem beszélhetjük meg az alapjogi problémákat, akkor mire van az EU? – érvelt.

Gál Kinga az ülés után közölte: Magyarországon semmilyen konkrét jogsértést nem tudtak felmutatni, miközben ilyenre jó példa Szlovákiában Malina Hedvig ügye. Gál Kinga szerint számukra továbbra is elfogadhatatlan a jelentés, de nem hiszi, hogy a magyar kormányra vonatkozó ajánlások végül kimaradnak a tervezetből. Úgy véli, ez a baloldali kampány része.