Itt a mamahotelek kora

A rendszerváltás óta megkétszereződött a „mamahotel” szolgáltatásait élvező, 20–39 évesek száma: 1990-ben tízből ketten éltek együtt a szüleikkel, ma viszont tízből négyen laknak otthon – olvasható a Tárki elemzésében.

A Társadalmi riport 2012 című kötetben megjelent Családi struktúrák az életciklusban című tanulmány szerzői, Harcsa István és Monostori Judit rámutatnak: a „gyerekek” ma sokkal idősebb korban költöznek ki a szülői házból, mint korábban. 1990-ben a 20–39 éves korosztálynak 21, 2000-ben 34, 2011-ben pedig már 37 százaléka élt szülei háztartásában, gyermekstátuszban.

Ezzel egyidejűleg csökkent azok aránya, akik párkapcsolatban és gyermekükkel élnek 40 éves koruk előtt. Míg a rendszerváltás idején a fiatalok több mint fele élt saját alapítású családban, addig napjainkra alig több mint harmaduk. Így mára eljutottunk oda, hogy a 20–39 éves fiatalok ugyanakkora arányban élnek szüleikkel, gyerekként, mint amennyien saját családjukban, gyermekükkel.

A szerzők szerint a szülőktől való elköltözést és az új család alapítását sok minden késlelteti. A mai fiatalok később létesítenek tartós párkapcsolatot: később kötnek házasságot (ha egyáltalán kötnek, mert az 1990-es egy százalékról mára hét százalékra nőtt az élettársi kapcsolatban élők aránya), később szülnek gyereket. Vagyis a saját család ma nem hat olyan kényszerítő erővel a szülői házból való kiköltözésre, mint korábban.

A szülőkről való leválást lassítja az is, hogy egyre több fiatal tanul egyetemen, főiskolán: ők ráadásul később is szereznek diplomát. Ennek oka, hogy a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt és alatt a diákok egy része külföldön tanul, vagy vállal munkát, sokan szakot váltanak menet közben, vagy más intézményekbe is beiratkoznak. A felsőoktatásban tanuló 241 ezer nappali tagozatos hallgatónak több mint harmada már 23 éves vagy annál idősebb.

A tanulmányok befejezése után pedig ma már nem olyan zökkenőmentes a munkaerő-piaci integráció, mint korábban volt, ami szintén az elköltözés kitolásának irányába hat. Jól példázza ezt, hogy a KSH 2009-es adatfelvétele szerint a 15–34 éves, nem tanuló népesség 16 százalékának még sohasem volt legalább három hónapig tartó munkája. Egyre nehezebb a lakáshoz jutás is, hiszen a szűkös önkormányzati bérlakás-lehetőségek miatt csak a drága lakásvásárlás vagy lakásbérlet jöhet szóba. A hitelfelvétel viszont az utóbbi években nemcsak nehezebbé vált, és egyre nagyobb terheket rótt a hitelt felvevőkre, de a 2000-es évek második felében számtalan családot teljes anyagi bizonytalanságba is döntött.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.