Fizetéskor veszélyben a készpénz is
A közeljövőben ez nem így lesz: a kézbesítőt rendőr, polgárőr, közterület-felügyelő kíséri, és csak a címzettek lakásán adhatja át a pénzt. Herczeg Zsolt, a város fideszes polgármestere munkatársunknak azt mondta: a Magyar Posta vezetőitől értesültek, hogy több helyen már sikerült megszüntetni a posta előtti tolongást – ehhez azonban a rendőrség és az önkormányzat segítségére volt szükség. Júniustól ők is a másutt már bevált gyakorlatot követik.
Míg a polgármesterre vártam, kérdezősködtem a városháza oldalánál lévő postahivatal előtt. Az emberek többsége helyeselte az intézkedést. Egy idősebb férfi szerint korábban tényleg tolongtak a segélyre várók – ő azonban nem hallott arról, hogy atrocitás érte volna a postást. Az uzsorások pedig nem a postánál vártak, hanem a Penny Market parkolójában.
– Szerintem egyszerű lenne elfogni őket, mert mindenki látta, hogyan sorakoztak náluk az emberek.
– Mindenki tudja, ki az uzsorás, de nem történik semmi?
– Lehet, hogy nem veszik észre őket. Néha már gondoltam, hogy szólok én a rendőrnek, de aztán meggondoltam magam: ez nem az én dolgom.
– Miért nem várja ki az a sok ember, hogy a lakóhelyére érjen a pénzzel a postás?
– Mert sürgős nekik. Akinek nincs mit enni, annak minden óra számít. Itt, Mezőtúron nagyon sok olyan ember van, akinek nincs meg a napi betevő falatja. Ide jutottunk.
Egy „újvárosi hölgy” szerint nagyon helyes, hogy megszüntették a posta előtti tömegelést.
– A postás nem tudott nyugodt körülmények között számolni, mert annyira körülvették a „másságok”. Senki nem állt sorba, nem tartott fél méter távolságot, hanem a szájáig mentek, és egyszerre kiabáltak – mondta az asszony, aki szerint senkinek nem kellene segélyt adni, hanem helyette elvinni a gátra – mondja.
Egy mérges nő arról beszél, ő nem kapott segélyt, de nem azért, mert nem adja oda a postás, hanem azért, mert nem is küldött az önkormányzat.
Egy idős roma asszony azt mondta: 50 ezer forint a rokkantnyugdíja, hárman élnek belőle. Ő majdnem a teljes munkaképes életkorát végigdolgozta, de akkor még volt munkahely. Sőt a cigányokat is fölvették. Ma, ha tízezer szabad munkahely lenne, a cigány asszonyokat akkor sem vennék oda fel. Az államtól kapott járadékot – így az ő rokkantnyugdíját is – „kártyára” utalják. Kártyára jobb kapni a pénzt, mint bankjegyben, mert lehet vele fizetni, és csak annyit vesz fel készpénzben, amennyi kell. A készpénz nincs otthon biztonságban. Viszont a kártyára számlavezetési díjat kell fizetni – ő az 50 ezer forint rokkantnyugdíjából kétezret fizet havonta a pénzintézetnek.
– Hogy miért állnak itt az emberek? – kérdezte a roma asszony. – Hát be lehet osztani 50 ezer forintot három embernek egy hónapra? Villanyt, tüzelőt fizetni, ruházkodni, gyógyszert kiváltani – meg még enni is? És ahol ugyanennyi van, de még 4-5 gyerek is? És miért tartogatni, amikor az emberhez bemennek, betörnek, ha tudják, hogy megjött a segély? 1200 forint egy kiló hús. Elég négy-öt embernek egy kiló hús, akármilyen apró darabokra vágják? – kérdezte tovább a roma asszony.
– Alig várják az emberek, hogy délután öt óra legyen – attól kezdve akciós a kenyér a boltokban.
– Nem tudnának elmenni például napszámba? – kérdeztem.
– Inkább nekem kellene napszámost fogadnom, mert nem bírom művelni a kertet, de 50 ezer forintból nem jut még arra is.
Herczeg Zsolt polgármester azt mondta: a legfőbb céljuk az volt, hogy helyreállítsák a törvényességet, és a címzett lakóhelyén fizessék ki a segélyt. Természetesen egyéb szempontok is szerepet játszottak: a városképnek nem használt a tolongás, biztonsági problémák is felmerültek, és valóban, az uzsorások is megjelentek a környéken. Sikerült is lebuktatni egyet-kettőt, a rendőrség eljárást indított ellenük, de nem tudja, eljutott-e vádemelésig az ügyük.
–Mi van, ha az uzsorás elmegy a segélyezettek lakására? – kérdeztem.
– Ez meglehet, de legalább nem közterületen történik a pénzkifizetés. A polgármester szerint is növeli a biztonságot, ha a rászorulók számlára kapják a segélyt – de a 22 ezer 800 forinthoz képest nagyon sok a 2000 forint körüli számlavezetési díj. A mezőtúri önkormányzat ezért nem is számlára utal – bár hallottak már olyan megoldásról, amikor a pénzintézet nem kér számlavezetési díjat, ha havonta kettőnél több alkalommal nem történik készpénzfelvétel.
Egy idősebb férfi azt mondta a posta előtt: pár hónapnál biztosan nem tart tovább a nagy nekibuzdulás. Hát nem nevetséges, hogy egy ember viszi a pénzt, másik kettő-három meg megy utána, és őrzi? Mibe kerül a rendőr meg a közterület-felügyelő bére? Majd megunják, és visszaáll minden a régibe: segélyosztáskor ott nyüzsög a szegények serege a postahivatal előtt.
Herczeg Zsolt viszont optimista: – Másutt az volt a tapasztalat, hogy 2-3 hónap alatt hozzászoknak. Senkit nem ér kár, és senki nem hal éhen, ha otthon vár egy-két órát, míg odaér a postás. Mezőtúron azért sem térhetünk vissza a korábbi gyakorlathoz, mert itt csak két postahivatal van, de több száz szegény ember.