Börtönben lesznek halálukig
Az elsőfokú verdikt a vádlottakat kizárja a feltételes szabadulás lehetőségéből, s a triót terheli a nyomozás és a per tízmilliós költsége.
Az ítélet nem jogerős.
A 11 éves Szita Bencét 2012. október 29-én ölték meg a Kaposvárhoz közeli Sántos község határában. A kaposvári adóhivatalnál dolgozó, 47 éves P. Erika azért gyilkoltatta meg Bencét, mert a fiút okolta, hogy annak nevelőapjával – akivel 2010-ben létesített élettársi kapcsolatot – konfliktusosan alakult a viszonya. Az asszony felbérelte a gyilkosságra az erőszakos bűncselekményekért már többször elítélt Bogdán Józsefet, valamint az akkor hetek óta hajléktalanszállón meghúzódó Kertész Józsefet. A két férfi és az asszony az említett nap estéjén Bencét – azzal hitegetve, hogy bulizni mennek – kivitték autóval a sántosi erdőbe, s ott bestiális módon végeztek a gyerekkel. Bogdán leütötte, majd ásóval és késsel több tucatszor megsebesítette Bencét. Kertész és P. Erika ezt végignézte: az asszony elemlámpával világított Bogdánnak, Kertész pedig elhantolta a fiút. Bence még élt, amikor rászórták a földet, így halálát fulladás okozta.
A nyomozás és a per során P. Erika és Kertész elismerte, de kisebbítette saját felelősségét. Az asszony azt állította, hogy ő nem akarta megölni Bencét, csak segítséget kért a két férfitól a fiú viselkedése miatt. A gyilkosság szerinte az erőszakos természetű Bogdán ötlete volt, s ő félt megvédeni a fiút. Kertész is a Bogdántól való félelmével magyarázta, hogy eltűrte a gyilkosságot. Bogdán viszont kitartóan tagadta részvételét a gyilkosságban, ám gyakran módosított vallomásával mindig újabb és újabb hazugságba sodródott. Mindhárom vádlott a felmentését kérte.
A törvényszék viszont bizonyítottnak látta a vádat. Vadócz Attila, a pert tárgyaló tanács elnöke indoklásában elmondta, hogy a bíróság az emberi logika és az életszerűség alapján értékelte a tanúvallomásokat és a tárgyi bizonyítékokat. A vallomásokból kiderült, hogy P. Erika már régóta meg akarta ölni Bencét, előbb méreggel kísérletezett, aztán bérgyilkosokat keresett. A két felbérelt férfinak – miután eladta ékszereit – 192 ezer forintot fizetett a gyilkosságért. A tanúk vallomása, a köztéri kamerák felvételei, a telefonok cellainformációi és híváslistái alapján pontosan rekonstruálható a három ember mozgása, s az autókban és a ruhákon talált vér- és mikronyomok, valamint a tetthelyen rögzített nyomok mind-mind azt erősítik, hogy a vádlottak együtt követték el a gyilkosságot.
Vadócz Attila kitért arra, hogy a tényleges életfogytig tartó börtönt sokan embertelennek tartják, ő azonban nem, szerinte ez egy „kivételes” szankció, és ebben az esetben ezt kell alkalmazni. Nem társadalmi nyomásra (mert az valóban tapasztalható volt a nagy felháborodást kiváltó ügyben), hanem a törvények és a bíróság lelkiismeretének a parancsára.
Bogdán esetében – a férfi előélete miatt – nem is volt lehetőség a mérlegelésre, ráadásul az elsőrendű vádlott példátlanul brutális módon kínozta halálra áldozatát. Mindezt a két másik vádlott nem akadályozta meg, így az ő tettükre sincs semmilyen mentség. P. Erika cselekedetére azért sincs, mert kitartó szándékkal tört a fiú életére. A bíró hozzátette, hogy Bence magatartása, vagyis az, hogy néha az asszony ellen fordult, lelkileg teljesen érthető: a fiúnak sokáig hányatott sorsa volt, s mikor nevelőapja mellett végre révbe ért, akkor jött egy asszony, aki – Bence legalábbis úgy érezte – részben elvette tőle a szeretett embert.
Az ítéletet hallva Kertész József földre rogyott (Bogdán József ezt színjátéknak minősítette, s nevetett bűntársán), így pár percre megszakadt a tárgyalás. Ezt követően mindhárom vádlott – a bíró kérdésére válaszolva – bejelentette, hogy felmentésért fellebbezik az ítélet ellen. Így a per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.